Minden, ami jó, az egyben emberi is tud lenni

Telenkó-Oláh Tímea | 2015-09-24

A Vojtina Bábszínház Tündér Lala című legújabb bemutatója a szombathelyi Mesebolt Bábszínházzal közösen koprodukcióban valósult meg. Az előadás rendezőjével, Bereczki Csillával beszélgettünk.

Felkérésre született vagy saját döntés eredménye a Tündér Lala történet?
A szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója, Kovács Géza kért fel a Tündér Lala megrendezésére. Korábban már olvastam a regényt, de színházi anyagként nem foglalkoztam vele. Nagyon jó volt benne elmélyedni, Faragó Zsuzsa dramaturg és Khaled-Abdo Szaida segítségével készült el az adaptáció. Nagyon nehéz feladat egy ilyen összetett, sok réteggel rendelkező történetet belesűríteni egy órába úgy, hogy követhető maradjon a gyerekek számára, ugyanakkor minden fő szálat megtartsunk és végigvigyünk.
 
Melyik szereplővel tudsz leginkább azonosulni? 
Minden szereplővel tudok, és kell is azonosulnom. Minden figurának meg kell találnom az igazságát, a motivációit, erre kell törekednem, amikor a színészekkel dolgozom.
Ugyanakkor az én kedvenc figurám Aterpater. De ez nem az azonosulásról szól számomra, hanem arról, hogy mennyi színe lehet egy karakternek, mi minden derül ki róla számomra, és ezt hogyan tudom, be tudom-e építeni az előadásba a későbbiekben. Nem szeretem a sematikusan gonosz figurákat a színházban. Azt hiszem, a mi interpretációnkban sikerül megmutatni Aterpater emberi arcát is, azt, hogy neki is vannak érzései, nem pusztán a hatalom motiválja őt. A szerelem, (a viszonzatlan szerelem pedig sokkal inkább) képes az embert olyan cselekedetekre késztetni, amelyekre később nem büszke. Szeretem Aterpater sebezhetőségét, iróniáját, humorát is.
 
Ki a mese főszereplője számodra?
Tündér Lala maga, és a család, illetve az a közösség, amely a jó cél érdekében képes felülkerekedni minden nehézségen, képes áldozatot is hozni, illetve belátni, ha hibát követett el. Lala figurája ezt az érett gondolkodásmódot hordozza számomra. Ez az áldozatvállalás ma már egyáltalán nem természetes. Beszélni kell róla. Lala képes lemondani a halhatatlanságról, csak hogy megmenthesse édesanyját, Írisz királynőt a boldogtalanságtól. Ez a regény fő motívuma. Lalának emberszíve van. Gyönyörű gondolat ez, ami számomra azt is mutatja, hogy minden, ami jó, az egyben emberi is tud lenni. Engem valójában ez érdekel a történetből.
 
Az előadás első bemutatójára Szombathelyen a Mesebolt Bábszínházban került sor. Milyen tapasztalattal zártad az akkori próbafolyamatot?
Nagyon élveztem a társulattal való közös munkát, azt, hogy sokféle dolgot ki lehetett próbálni a színészekkel, változatos és intenzív munka volt. Nyitottak voltak a kísérletezésre az utolsó pillanatig. Ezt nagyon szerettem. 
Itt, Debrecenben egy teljesen új Tündér Lala előadás született. Az olvasó- és elemzőpróbák során ismerkedtem meg a színészekkel, korábban még egyikükkel sem dolgoztam. Nagyon inspiráló volt számomra, ahogyan a szöveget felolvasták, ízlelgették. Ekkor jött az ötlet, hogy változtassak a koncepción. Megkérdeztem Asbóth Anikót, a Vojtina igazgatóját, hogy mi a véleménye egy ilyen változtatásról, ő beleegyezett, így a tündérvilágban létező karaktereket élőjátékkal ábrázoljuk, míg az embervilágot bábokkal. A díszletet és a zenét megtartottuk, de minden változott, színesedett, alakult. Csatlakozott hozzánk Csorján Melitta, aki segített, hogy ez az új elképzelés meg tudjon valósulni. Nagyon kevés idő alatt, nagyon nagy munkája volt benne az egész bábszínháznak, és ezt külön köszönöm mindenkinek.
  
Kik segítettek alkotótársakként az előadás létrehozásában?
A díszlet-kellék-báb tervezője az előadásnak Szombathelyen Biczó-Takács Lilla volt, Debrecenben csatlakozott hozzánk Csorján Melitta, aki itt a fentiek továbbgondolása mellett jelmezeket tervezett a színészeknek. Fontos kiemelni a Vojtina Bábszínház munkatársait, nélkülük és a színészek nyitottsága nélkül nem jöhetett volna létre ennyi idő alatt ez a produkció. A szöveget Khaled-Abdo Szaida írta, Faragó Zsuzsa volt a dramaturg. Mindkettejükkel többször dolgoztam már együtt. A zeneszerzőm Márkos Albert volt. Évek óta, ha csak lehet, vele dolgozom, nagyon szeretem az ízlését, félszavakból is értjük egymást. 
 
Milyen korosztályt szeretnél megszólítani az előadással?
Az ideális korosztály szerintem az általános iskolások, 7-8 éves kortól fölfelé. De én az olyan gyerekelőadásokat szeretem igazán, ami a felnőttek számára is tartalmaz élvezhető momentumokat. Erre szeretnék törekedni a munkámban. De ha megfordítom a dolgot, az alsó korhatárt kell mindig nagyon megnézni. A Tündér Lalában beszélünk többek között halhatatlanságról, a szerelemről, a visszautasításról, a manipulációról is, mely témák megértése idősebb korosztály érettségét feltételezik.
 

Vojtina Bábszínház

További képek