A Napsugár Bábszínház új otthona

A Modern Városok Program keretében megvalósuló, Munkácsy Mihály örökségét ápoló és népszerűsítő Munkácsy-negyed fejlesztésének egyik állomásaként, a tavalyi évben átadott Steiner–Omaszta-kúria (Munkácsy Emlékház) mellett újult meg az Ursziny–Beliczey-kúria is, amely hosszú évtizedek enyészete után, a felújítást és egy modern épületrésszel való kibővítést követően a Békéscsabai Napsugár Bábszínház új otthona lett 2023. május 26-tól.

Az épület átadóünnepsége látványos felvezető programmal indult az épület kertjében a 10. Színházi Olimpia és a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ jóvoltából.

Két Harkovból menekült ukrán artista lány produkcióját láthatták először vendégeink. Ezt követően a Fővárosi Nagycirkusz vendégművésze, Gilbert Takamura, 6 méter magasan és 10 méter hosszan kelt át a kötélen, hogy a 10. Színházi Olimpia maszkjával megérkezzen a Napsugár Bábszínházba! Ez a maszk a Színház Világnapján indult el a görögországi Epidauroszból, majd április 15-én, a Színházi Olimpia megnyitóján ifj. Simet László artistaművész átvitte magával a Duna fölött az egyik partról a másikra, szimbolizálva ezzel, ahogy a generációk átadják egymásnak a kultúrát. Végül ma megérkezett Békéscsabára!

A 18 órától kezdődő ünnepi műsorra már a Békéscsabai Napsugár Bábszínház színháztermében került sor, amelyet a Napsugár Bábszínház teremtéstörténetet bemutató gyönyörű bábjátéka indított.

Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára ünnepi beszédében kiemelte: az átadón randevút ad egymásnak történelem és élő művészet: az igényesen felújított és modern épülettel kibővített Ursziny–Beliczey-kúria mostantól a Békéscsabai Napsugár Bábszínház új otthona lesz, miközben hűen megidézi az 1800-as évek közepén épült klasszicista épület múltját, az itt élt tulajdonos-családok életét.

Hozzátette: az épített örökség megóvásán túl helyet kap az innováció, a 21. század kihívásainak megfelelő fejlesztés is – bizonyítja ezt a régivel harmóniában megvalósított új épület. Kényelmes, a legmagasabb technikai elvárásoknak megfelelő, gyönyörű otthona lesz ez a létesítmény a bábművészetnek, az egyik legősibb és legösszetettebb művészeti ágnak. Annak a művészeti ágnak, amely megszólít gyermeket és felnőttet, megidéz népi hagyományt és irodalmat, teret ad az előadó-művészet testvérágainak és magába simítja a tárgyalkotó művészet csodáit – fogalmazott Závogyán Magdolna.

Szarvas Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere ünnepi köszöntőjében a békéscsabai bábjátszás nagy múltra visszatekintő hagyományairól beszélt. Kiemelte, mennyire fontos ez a beruházás a város életében, hiszen a családok, a gyermekek élményszerzését, szemléletformálását segíti.

Az 1700 négyzetméteres létesítményből 700 négyzetmétert az Ursziny–Beliczey-kúria ad, amely műemléképületet az utolsó pillanatban mentették meg az utókor számára. A család Békéscsaba életében fontos, értékteremtő szerepet töltött be – emelte ki.

 A bábjátszásnak nem csak múltja, hanem jelene és jövője is van. A Békéscsabai Napsugár Bábszínház Magyarország egyik legkiválóbb társulata, amely nehéz körülmények között is megmutatta, hogy van érdeklődés az előadásaik iránt, a vármegyén kívül is. A csabai bábszínházat nemcsak Magyarországon ismerik, hanem nemzetközileg is komoly elismerést vívott ki. A következő három napban, a színházi olimpia sorozat részeként nemzetközi, nagy kvalitású előadók érkeznek Békéscsabára, érdemes kilátogatni ide – emelte ki a polgármester.

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő ünnepi beszédében személyes élményeit említette, hiszen Lenkefi Konráddal, a korábbi Napsugár Bábegyüttes vezetőjével dolgoztak együtt. Megemlítette azt az érdekes párhuzamot, hogy Lenkefi Konrád 26 évesen vette át a bábegyüttest és fia, Lenkefi Zoltán szintén ennyi idős volt, amikor a társulat vezetését elvállalta.

Hozzátette: ugyan Békéscsaba híres festője Munkácsy Mihály, de mellette számos alkotó kapcsolódik a megyeszékhelyhez, elég, ha Jankay Tiborra vagy Lenkefi Konrád tanítójára, Mokos Józsefre gondolunk, utóbbinak terem őrzi az emlékét a városházán. Lenkefi Konrád eredetileg festőművésznek készült, a másik tanítója Lipták Pál volt, aki megalapította a Békés Megyei Könyvtárat, amely szintén a Munkácsy Negyed része. A bábmester egyszemélyben köti össze a művészeti ágakat és jelent kapcsolódási pontot a kulturális negyed számos eleme között. Ám elsősorban mégis csak bábos volt, bábtervező, bábkészítő, iparművész, bábszakíró, tanító, népművelő és a Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivált alapítója – fogalmazott Herczeg Tamás, aki emlékeztetett arra, hogy az 55 évvel ezelőtt elindított fesztiválnak köszönhetően számos nagy művész látogatott el Békéscsabára, akik ezt követően vitték a város hírnevét szerte a világban.

Végezetül Lenkefi Zoltán, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház igazgatója kiemelte: A példaértékű munkával létrejött infrastruktúrának köszönhetően az immár felnőtt korba lépő hivatásos társulat egy három játszóhellyel rendelkező, műhelyekkel és közösségi terekkel kialakított 21. századi művészeti komplexum lett. Olyan, amely a lehetőségek kifogyhatatlan tárházát kínálja a benne dolgozóknak és rajtunk keresztül a közönségnek is egyaránt. Beszédét így fejezte be: „Jósoljunk szép jövőt a békéscsabai bábjátszásnak, hiszen láthatjuk, hogy kitartással és türelemmel, összefogással és szakértelemmel minden lehetséges. A csoda bezörgetett az ajtón, és mi kinyitjuk kapuinkat, hogy bejöhessen rajta!”

Az épület hivatalos átadását, a szalagátvágást követően a megjelent magyarországi bábszínházak vezetői, képviselői a bábszínházak összefogását jelképező napkorongot állítottak össze hajólapátokból, mely programelem az Egy hajóban evezünk címet kapta. Ezt követően Asbóth Anikó, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke, a Vojtina Bábszínház igazgatója köszöntötte a társulatot a bábszínházak nevében.

Az est folyamán fellépett Ponomarenko Anna, akinek előadása Fővárosi Nagycirkusz ajándéka volt az ünneplő társulatnak.

Hevesi Tamás is a fellépők között szerepelt, hiszen a mellett, hogy Békés vármegyei születésű, dolgozott együtt a mai hivatásos társulat elődjével, a Napsugár Bábegyüttessel.

Az este állófogadással folytatódott, ahol Virág Zsolt, a Magyar Kastélyprogram NKft. ügyvezető igazgatója beszélt a kúria felújításáról és a kúriatörténeti kiállításról.

Majd elhangzott Beliczey György levele, melyet erre az alkalomra írt a társulatnak és melyben örömét fejezte ki, hogy családja hagyatékának egy darabja méltó kezekbe került azépület felújítását követően.

Varga Tamás, Békéscsaba Megyei Jogú Város kultúráért felelős alpolgármestere pohárköszöntőjében Madáchot idézte: „Mondottam ember küzdj és bízva bízzál!” utalva arra, hogy küzdelmes időszakon vannak túl, azonban a kitartásuknak meglett a gyümölcse.

– Befejeződött az Ursziny–Beliczey-kúria felújítása és bővítése

A mai Gyulai út 2. szám alatt álló, az 1840-es években az Ursziny család által építtetett, később a Beliczey Rezső által megvásárolt klasszicista stílusú műemlék épület felújítása és az ahhoz történő hozzáépítés során egy olyan kulturális egység jött létre, amelyben helyet kaptak a Békéscsabai Napsugár Bábszínház előadótermei, próbatermei, saját és egyéb bábszínházak díszletei, bábjai, illetve állandó és időszakos kiállítóterek. A közösségi kulturális térré vált kúria parkja is látogatható közkertté vált, kerítése lebontásra került.

Az épület földszintjén kapott helyet egy infografikákon alapuló, Virág Zsolt és Füry Anna művészettörténészek (Magyar Kastélyprogram Nkft.) által készített történeti és művészettörténeti kiállítás, amely szemléletes módon veszi sorra 14 tablón keresztül a város és a kúria életében jelentős, más kiállításokon még be nem mutatott főbb állomásokat. Így bemutatásra kerül a 18. század elején a gyulai uradalom részét képező Békéscsaba, a kúria tulajdonosai, az Ursziny és a Beliczey családok, a magyar és a békéscsabai klasszicista építészet, a 19. század közepén kiépülő csabai kúrianegyed és kiemelkedő épületei. A kúria ezen infografikai tárlatával szervesen bekapcsolódik a Munkácsy-negyed új, korszerű történelmi ismeretátadásra törekvő örökségturisztikai vonzerői sorába, illeszkedve és kiegészítve a Munkácsy Mihály Múzeum és a Munkácsy Emlékház (Steiner–Omaszta-kúria) új élményalapú kiállításait. A kúriában a Beliczey család ma élő tagjainak felajánlásaként a családhoz kapcsolódó műtárgyak, relikviák is helyet kaptak.

A klasszicista stílusú Ursziny–Beliczey-kúriát a szepsi Urszinyi család építtette az 1840-es évek végén. Ursziny Andortól az épületet bajczai Beliczey Rezső országgyűlési képviselő vásárolta meg, aki a hagyomány szerint átalakításokat végeztetett rajta, egy szecessziós jellegű teremajtó ma is megvan a kúriában. Beliczey Miklós, az épület utolsó birtokosának visszaemlékezése szerint a szalon padlóját csillagmintás, intarziás parketta borította. A szalonok Lajos Fülöp-stílusú bútorokkal voltak berendezve, a képkeretekben, vitrinekben számos 1848–49-es honvéd ereklye volt elhelyezve. A második világháborút követően minden eltűnt az épületből, amelyet a szovjetek olajraktárnak és töltőállomásként is használták, jelentősen megrongálódott az épület, a park is elpusztult. Népi kollégium, később pedig a Gabonaipari Vállalat kapott helyet benne. A rendszerváltás után az épület egy részvénytársaság, majd 2019-ben Békéscsaba Megyei Jogú Város tulajdonába került. 2021 és 2023 között pedig megvalósult az épület komplex műemléki helyreállítása és kibővítése.

Fotó: Lehoczky Péter