AZ ART LIMES II. MŰVÉSZTELEPE NYERGESÚJFALUN
Wehner Tibor | 2025-07-07 1060
A művésztelepek történetét kutatva a Komárom-Esztergom régió is gazdag múltra tekinthet vissza. A Nyergesújfaluban megrendezett az Art Limes Művésztelep a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány és a Régió Művészeti Egyesület szervezésében, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósul meg. A művésztelep vezetője Miglinczi Éva.
E kiállítás is megerősítheti azon feltevésünket, hogy a művészetpszichológia és a művészetszociológia önálló kutatási területe lehetne a művésztelepi keretek közötti alkotómunka analizálása: az indítékok feltárása, az ösztönzők megvilágítása, a közösségi művészi tevékenység hozadékainak számba vétele. Vannak olyan művészek, akik évszámra nem mozdulnak ki műtermükből, és vannak olyan alkotók, akik mindig új környezetben, más és más közegben keresik a művészeti inspirációkat, akik valamely állandó jellegű vagy ideiglenes, általában szezonálisan visszatérő, többnyire közösségi fórumot teremtő műhelyben dolgoznak. Van, aki a helyi sajátosságokból építkezik, és van, akinek a közeg, a környezet csupán díszlet vagy kellék, és a közösség lényegtelen összetevő: a munka végső soron semleges feltételrendszere, amelytől függetlenül a mindentől függetlennek vélt koncepcióját valósítja meg. Van, aki mindig ugyanoda tér vissza, és van az utazó művész, aki mindig máshol tűnik fel, akit mindig új kihívások izgatnak. Így hát a művészet legújabbkori története során kialakultak és immár több mint száz esztendeje virágoznak a helyhez kötődő, a helyből eredeztethető sajátosságokkal felvértezett, de a helyen túlmutató szellemiséget reprezentáló alkotótelepek.


A művésztelep – a művészettörténeti fogalom-meghatározás szerint – az azonos felfogásban dolgozó művészek véletlenszerű vagy szervezett formájú együttese, amely megteremti a közös, vagy legalábbis párhuzamosan végezhető munka kereteit, a hasonló művészeti problémák közös feldolgozásának alkalmait. Vannak egész évben működő művésztelepek és vannak időleges, az egy-egy évszakra, egy-egy idényre korlátozottak. Vannak egy-egy művészeti területre, ágazatra, műformára vagy műfajra koncentráló, és vannak integratív, a résztvevők által a különböző területeket egyszerre reprezentáló telepek. És vannak tematikus, egy-egy gondolatkör jegyében megszervezett kurzusok, és vannak teljesen szabad, az autonóm művészi munkára lehetőséget teremtő művésztelepi szerveződések. A napjainkban már-már megszámlálhatatlan, esetenként központi, állami támogatással, de általában inkább a kisebb közösségek szerveződése és áldozatvállalása révén megalakuló és működő művésztelepek között e nyergersújfaluit több szempontból is kitüntetett figyelem illetheti: számos speciális vonás jellemzi tevékenységét.

Az eredők után kutatva természetesen a XIX. század végére kell visszatekintenünk, és Nagybányára kell hivatkoznunk, amely a modern magyar művészet bölcsőjeként, a magyar festészet európai rangú műhelyeként írta be nevét művészettörténetünkbe. Aztán követte Nagybánya példáját Kecskemét, Szolnok, Gödöllő, Szentendre, és persze Budapest is, a ma is fennálló Százados úti művésztelepével. Ezek között vannak állandóan az adott helyszínen otthonra lelt művészekkel, és más és más művészcsapattal dolgozó telepek. A XX. század második felében ez a szervezeti forma az alkotótelepi mozgalommal bővült: az iparművészek, a keramikusok és a textilesek, valamint főként a szobrászok tevékenykedtek, elsősorban a nyári időszakokban Siklóson, Velemben, Nagyatádon, Villányban, Dunaújvárosban, és ne feledkezünk meg az erdélyi színterekről sem: Gyergyószárhegyről – amelynek most van összefoglaló tárlata a Műcsarnokban –, a MaMű-telepek színteréről, Marosvásárhelyről, a természetművészek telepéről, Gernyeszegről és az Anna-tó partjáról.


A művésztelepek történetét kutatva a Komárom-Esztergom régió is gazdag múltra tekinthet vissza: mostanában derült fény az 1910-es években létesült és működött dömösi művésztelepre, de hivatkozhatunk a kissé rendszertelen esztergomi telepekre, a tavaly 30 éves fennállását ünneplő gyermelyi, vagy a Lois Viktor által koordinált tatabányai fémművészeti műhelyre is. Nyergesújfalu múltja is mély: köztudomású, hogy itt zajlottak Kernstok Károly vezetésével az 1919-es művésztelep kurzusai a budapesti Haris közből érkező tanítványok, sorukban Derkovits Gyula részvételével, de végső soron maga a Kernstok-műterem és Kernstok-kert is folyamatos művésztelepi helyszínnek volt minősíthető az 1910-es években, ahol sokszor megfordultak és dolgoztak a Kernstok-kortársak, a Nyolcak csoport művészei. Erre a hagyományra alapozva rendezte meg most, 2025-ben Nyergesújfalu és az Art Limes a II. alkotótelepét, amelyen hét, főként a magyar művészet középgenerációjához sorolható művészt invitáltak műveik nyergesi megvalósítására a szervezők.
ÁGOSTON LÓRÁNT (1970) vajdasági, törökkanizsai születésű képzőművész. Szegeden végezte tanulmányait, rajz-földrajz szakos, majd környezetkultúra-szakos tanár Budapesten és Cserhátsurányban él, fest és tanít, 1998 óta kiállító művész.

ÉLIÁS ÁDÁM (1989) felvidéki szobrászművész Eperjesen, majd 2014 és 2020 között a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetemen tanult. Kassán és Vizsolyban él, dolgozik és tanít, 2011 óta kiállító művész.


KIRÁLY GYÖRGY (1982) szolnoki születésű festőművész, 2003 és 2008 között a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetemen Maurer Dóra majd Nagy Gábor tanítványa volt, majd Olaszországban és Nürnbergben is részt vett kurzusokon. A Szolnoki Művésztelepen dolgozik, 2004 óta kiállító művész.


LÖWENBERGER PATRIK (1996) festőművész 2017 és 2023 között a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetemen tanult, előtte és utána franciaországi városokban is részt vett művészeti képzéseken. Balatonfüreden és Veszprémben él, tanít, 2015 óta kiállító művész.


MARIA B. RAUNIO (1979) finnországi születésű művész, aki már több mint tíz éve Budapesten él és dolgozik. Japánban, Olaszországban, Finnországban tanult, a képzőművészet mellett matematikai kurzusokat végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, Nagy Gábor és Kósa János tanítványa volt, a 2000-es évek óta kiállító művész.


MÉRY BEÁTA (1987) felvidéki származású művész, aki Solymáron él. Pozsonyban, Budapesten és Indonéziában grafikai és batik szakot végzett, valamint néprajzi tanulmányokat folytatott, a 2010-es évek óta kiállító művész.


SÁRKÁNY BALÁZS (1991) szobrászművész orosházi születésű, kezdetben a Vajdaságban, Horgoson élő, ma Pécsett alkotó művész. Szegeden tanult, majd 2012 és 2016 között a Pécsi Tudományegyetem szobrász szakán Colin Foster tanítványa volt. A 2020-es évektől kiállításokon szobrokkal és grafikákkal szerepel.


A pályakezdő perióduson már túllépett, a határozott alkotói egyéniségeket képviselő, a karakteres életművek formálódását kiérlelt alkotásokkal jelző művészek a világot behálózó felkészülési periódusaik mellett a Felvidéket, a Vajdaságot, magyarországi és finnországi vidékeket kapcsolják most Nyergesújfaluhoz. Festők, grafikusok és szobrászok, de egyetlen esetben se a tradicionális, szabályszerű, pontosan kategorizálható művészeti alkotóterületre gondoljunk, hanem a modernitás által árnyalt, csaknem kizárólagosan öntörvényű, egyéni utakat reprezentáló, újító szellemiségű, önálló jellemzőkkel felruházott művészeti produkciókra.
Egy-egy műalkotás leírása, jellemzése kapcsán az alkotói szándékon, a művészi koncepción, a stílus jellemzőin túl két fontos tényező megjelölése elengedhetetlen: a mű keletkezésének időpontja és a mű keletkezésének helye. Az idő a folyamatban, a történetben való meghatározáshoz, elhelyezéséhez nélkülözhetetlen, míg a hely információkat ad a keletkezés körülményeiről, a lokális összefüggésekről, az esetleges helyi inspirációkról. Most, 2025-ben, egy roppant válságos időszakban, Nyergesújfalun, a Kernstok-tradíciókhoz kötődő környezetben ünnepelhetjük azoknak a műalkotásoknak a megszületését, amelyek immár elválaszthatatlanul összeforrnak ezzel az idővel és ezzel a hellyel.

(Elhangzott az Art Limes-művésztelep záró kiállításának megnyitásán, 2025. április 26-án Nyergesújfalun, a Kernstok-műteremházban.)
Főkép: a művésztelep logója
Szövegközi képek: a művésztelep helyszínei/ a Kernstok villa, az épület főbejárata, kőfaragó műhely a Nyergesi emlékház udvarán, munka a szabadban/ Éliás Ádám szobrászművész, Király György festőművész, Ágoston Lóránt , Éliás Ádám szobrászművész, Király György festőművész, Lőwenberger Patrik festőművész, Maria B. Raunio festőművész, Méry Beáta grafikus és textilművész, Sárkány Balázs szobrászművész, Mihelik Magdolna polgármester és Wehner Tibor művészettörténész a művésztelepet záró kiállítás megnyitóján
Galéria: az Art Limes Művésztelep kiállítása a Kernstok villában


