Töredékek egy bábtervező életéből – Orosz Klaudia – Bóbita

A Bóbita Bábmúzeum új kiállításán Orosz Klaudia Jászai Mari-díjas tervező munkásságának „töredékei” tekinthetők meg. Az egy híján húsz előadás bábjait, díszletelemeit vagy éppen terveit bemutató tárlat bepillantást nyújt nem csak a különböző bábos műfajokba, de az alkotó lelkébe is.

Orosz Klaudia így ajánlotta saját kiállítását: Egy bábkiállítás mindig egy töredék csupán a bábok életéből, mert a bábok életre, játékra születnek. A kiállításokon általában megtekinthető a tervező elképzelése rajzban, formákban, színekben, anyagokban, de valójában a báb a színpadon „érzi magát otthon”, amikor a bábosok kezében megmozdul. A báb a színpadon csodákra képes: átalakul, darabokra esik, repül, úszik, nagyra nő – és mindez nem más, mint JÁTÉK…A Töredékek 2 című kiállításon munkásságának markáns szeletei bukkannak fel - fontos előadások látványvilágának tervei és megvalósult darabjai, marionett, botos-pálcás, kesztyűs, asztali és bunraku bábok. Nem csak gyerekeknek szóló mesék keltek általuk életre, hanem felnőtt közönségnek szánt darabok, mert a SZÍNHÁZ mindenkihez szól!

A tárlaton nem csak arról bizonyosodhatunk meg, hogy Orosz Klaudia minden műfajban otthon van, hanem arról is, hogy minden előadásba belerak valami pluszt, amitől az adott darab különlegessé válik. A Bábmúzeum tizenkilenc előadását idézi meg a Jászai Mari-díjas tervezőnek, amit Orosz Klaudia egy szubjektív tárlatvezetésen be is mutatott nekünk.  A bábszínházhoz a tradicionális felfogás szerint a mesék állnak legközelebb, ezért mi is kezdjük ezekkel, méghozzá klasszikus vagy kortárs mesék adaptációival, és ha már a Bóbita Bábszínházban látható a kiállítás kezdjük az itt rendezett Hókirálynővel, de nem mostanival, hanem 1991-essel. „A rendezője Lénárt András, aki annak idején a Bóbita igazgatója volt. Az érdekessége az, hogy ez volt Magyarországon az első Hókirálynő bábelőadás.” Egy sárkány képviseli Lázár Ervin meséjét, A legkisebb boszorkány-t, amit a Budapest Bábszínházban még mindig játszanak. „2000-ben mutattuk be, de tavaly Kuti Ágnes felújította azt. Ehhez új sárkányt terveztem, és a régit a kiállításra hoztam. Mindennek van jó oldala.” Arany János Rózsa és Ibolya című meséjéből is megcsodálhatunk egy-két bábot, de nem csak azokat. „Ez is abból a szempontból volt érdekes előadás, mert a díszletelemek, tehát a padoknak, fonott kerítésnek, fáknak inkább funkcionális szerepük volt.” A Kaláka Együttessel is együtt dolgozott Orosz Klaudia, a Kaláka Bábszínház-ban népszerű Kaláka-dalok cselekménye jelent meg bábszínpadon. „Három színészünk játszotta, körülbelül húsz dalt adtak elő közösen. A Bóbitában az Iciri-piciri című dal elevenedik meg: itt a macska, az ökröcskék, és a kis erdő, amit az ökröcskéket keresve az iciri-piciri kis macska bejár.” Zalán Tibor kifejezetten a Kolibri Színház számára írt egy mesét, a Jankó mesterségei-t, amit kint játszottak szabadtéren. „Ennél a darabnál megint van kapcsolódás a Bóbitával, ugyanis az óriásbábjai itt készültek – a kis méretű bábok pedig Budapesten. A fő figura egy nagy sárkány volt, ami kettényílt és a belsejében ott volt két paraván, ahol a színészek a kis méretű bábokkal játszottak. Amúgy klasszikus mese volt próbatételekkel, a sárkány legyőzésével, és a királykisasszony feleségül vételével.”

Cseppet sem klasszikus a témája viszont a Guy Krmeta művéből készült Gabi-nak. „A főszereplő a kislány, akinek a halott testvérének emléke kísérti a család hétköznapjait. Nagyon jól sikerült előadás volt, négyen játszottak benne, akik egyben a darab rendezői is voltak, saját magukat rendezték.” A Parszifál titka, avagy a terepasztal lovagjai is kapcsolódik az Artúr-mondakörhöz, bár nem úgy, mint a Gyalog galopp. „Ezt is Novák János rendezte a Kolibri Színházban, írója Fábri Péter. Szívós Károly és Török Ágnes játszotta Punch-ot és Judy-t, a bolondokat, mind bábbal, mind színészként.” Egy másik nagy klasszikus mesemondó, Michael Ende is szerepel a tárlaton, méghozzá a Mosható és barátai című háromrészes mese harmadik tétele. A jelenet összes bábja fából készült és egy sakktábla figuráira emlékeztetnek. „Ez az utolsó mese, a „Mese a kanálról és a tálról”. A két királyi család látható, akik harcban álltak egymással. Volt benne harc és a fiatal szerelmesek elmenekülése. Minden fából volt, csak a címbeli két tárgy, a kanál meg a tál volt porcelánból.” Látszik, hogy a Kolibri Színházban népszerű Selma Lagerlöf, ugyanis az írónő két művének díszletei és jelmezei is helyet kaptak a kiállításon. „A trollgyerek című előadásból fejdíszek tervei láthatók, ez annak a példája, hogy nem mindig kell teljes bábokat megalkotni egy figura életre keltéséhez.” A másik Lagerlöf A karácsonyi rózsa legendája, amit jelenleg is játszanak a Kolibri Színházban. „Itt a díszlet tervei vannak, azoknak is csak egy része. Novák János, a rendező kitalálta, hogy a színház előcsarnokában kezdődjön a darab, majd a gyerekeket bevezetjük a mesébe. Szó szerint, ugyanis a nézőtéren, egy igazi alagúton, majd egy hídon kell átmenniük, sőt egy havas rész is várja őket, jó vastag szivacsokon kell átgázolni. A végén megérkeznek a színpadra, ahol le tudnak pihenni. Majdnem teljesen fekvő ágyakba ülnek, és ott megtörténik a csoda. Nagyon szép mese, a közönség nagyon szereti. Én is nagyon szerettem csinálni.” A Locspocs és a bolygó hollandi című kortárs norvég mesét a mennyezeten lebegő Tenger Királynője báb képviseli a kiállításon. „Ez volt az első előadás, ami a Kolibri Színházban készült, Székely Andrea rendezésében, ráadásul ebben a darabban hoztuk ki először a színészeket a paraván mögül, fekete ruhában, a kezükben a bábokkal. Azelőtt ugyanis tilos volt a paraván elé kimenni, elrontotta az illúziót. 1992-ben ez megtörtént. Persze ma már a paravános előadás számít különlegességnek.” Még egy kortárs, ezúttal japán mesejáték, a Bekkanko, a grimaszdémon, egy vak lány és egy vicces démon szerelméről. „Ez egy jelmezes előadás volt, és egy jelmeztervet állítottam ki, sajnos a jelmez már nem fért volna ki a kiállításra. De mivel nagyon szeretem a japán kultúrát, ezért elhoztam.”

Nem klasszikus mesék, viszont vidám darabok következnek, melyek egy másik műfajhoz kapcsolódnak szorosan, méghozzá az operához, ugyanis mindkettő bábopera. „Haydn Aki hűtlen, pórul jár című darabját először a Művészetek Palotájában mutattuk be, majd bekerült a Kolibri Színház repertoárjába. Most viszont már nem játsszuk, ezért tudtam elhozni a bábokat a kiállításra. A rendező Novák János volt, az előadásban fiatal operaénekesek vettek részt. A bábokat két bábszínész barátom-kollégám mozgatta, Török Ágnes és Szívós Károly (Ők nyitották meg a Töredékek 2 című kiállítást is. – a szerk.) A bábok tervezésénél először fordult elő velem az, hogy először megterveztem őket, majd csak azután találkoztam az operaénekesekkel, akiket előtte sosem láttam. Nagyon meglepődtem, hogy az énekesek nagyon hasonlítottak az én bábjaimra. A Szökdelés a szerájból a bábtervező legfrissebb munkája. „Mozart vígoperájának kisebbeknek szánt változatát 2016. márciusában mutattuk be, a Magyar Állami Operaházban. Érdekes megoldást találtam ki a figurák megjelenítésére. Az énekesek Nagy méretű bábok mögé állnak, a fejüknek szánt részt kivágtuk, így tudnak énekelni. A ruhájuk viszont szétnyílik, amiben megjelenik a bábszínpad, ahol kis méretű bábokkal játszunk.”

Azonban a bábszínház ugyanúgy szól a felnőtt közönséghez is, sőt egyes darabok kifejezetten az abszurd humoruk miatt, aminek előadásában a bábok abszolút partnerek. Orosz Klaudiától sem áll távol ez a fajta humor ezt bizonyítják három előadás bábjai és tervei. Találkozhatunk a Monty Python örök klasszikusának átiratával, Megyeri Gyalog Galopp címmel, az élőszereplős és bábelőadás keverékét sajnos már nem játsszák, de talán majd egyszer felújítják. „A Kolibri Színház indulásakor mutattuk be, 1994-ben. A fiatal közönség imádta, nem lehetett rá jegyet kapni. A kiállításra a két franciát hoztam el, akik nem hajlandók beengedni a várba Arthurékat és mindenféle sértésekkel illetik őket.” De nem csak az angol, a magyar abszurd humor is képviselteti magát a tárlaton, Márton Lászlótól az első az Anatómiai Teátrum. „Ruszt József rendezte, idén húsz éve játszottuk először. A színészek élőben is játszottak, és közben mankószerű bábok voltak a kezükben, amivel jobban ki tudták fejezni a szerepeket, amik az emberi test különböző részei voltak: fej, láb, kéz, szív, bél, gyomor. Természetesen mindegyik testrész politikai-társadalmi szereppel és üzenettel is bírt. A láb a paraszt volt, szakadt csizmában és alig volt rajta hús. A fej volt a vezér, a szív a szerelmet jelképezte. A végén a gyomor megette az egész társaságot, a kis gömböc mintájára.” Szintén Márton László írta és Ruszt József rendezte A római hullazsinat című darabot, amit allegórikus-didaktikus rémbohózatként jellemeznek. „Az egész előadás rímekbe, versbe volt szedve. Az abszurd jelentekben a bábok kitűnő partnerek voltak."

Zárjuk a kedvcsinálót a kiállítás talán legkülönösebb darabjával, ami a fent felsorolt témák egyikébe sem illik bele: egy bábokkal megelevenedő Brueghel festménnyel. A Gyermekjátékok című mű mozgatható bábokkal és igazi, reneszánsz-kori idillt idéző gyermekjátékokkal különleges élmény. „Bozsik Yvette és Novák János állították színre a Kolibri Színházban. Bozsik Yvette társulata táncolt, Török Ágnes és Szívós Károly báboztak. Interaktív bábozás volt, mert a gyerekek részt vettek ebben. Az egyik játék során a bábot fel kellett emelni, és zenére vagy énekszóra pörgetni, hogy szétterüljön a szoknyája. Egy másikban a hordón levő gyerekfigurákat próbálták a gyerekek lelökni. Az volt a győztes, akinek a figurája fent maradt. Nagyon népszerű volt!”

A tervező soha nem pihen. A tárlat megnyitója után rohant vissza Budapestre, mert már a következő darabjának, Mágikus állatok iskolájának olvasópróbái kezdődtek. „Novák János rendezi, állandó alkotótársam, immár 25 éve.”

A "Töredékek 2" című kiállítás április 23-ig tekinthető meg a pécsi Bóbita Bábszínház Bábmúzeumában.

 

PécsiRiport

Fotó: Bóbita Bábszínház

További képek