Él bennem mélyen egy gyerek

Simon Annamária | 2017-10-12

Interjú Gyulai Csabával a zalaegerszegi Griff Bábszínház Pöttöm Panna című darabjának zeneszerzőjével.

2006-ban dolgoztál először Veres András rendezővel. A Testvérország című mesét követte a Pimpáré és Vakvarjúcska, a Pettson és Findusz, az Én vagyok én, te vagy te, majd a Garmann nyara is közös munkátok volt.

Igen, Veres Andrással először 10 évvel ezelőtt dolgoztam az Aranyszamár Színház egyik előadásában. Korábban nem találkoztunk, de ekkor rögtön kialakult egy kölcsönös szimpátia, így másfél-két évenként elhív az épp aktuális rendezéséhez zeneszerzőnek. A Pöttöm Panna már a hatodik közös munkánk.

Mi alakítja a zenei szerkezetet: a mesék története, a szöveg stílusa, a szereplők karaktere, a színpadkép ? András gondolkodásmódját, ízlését ismered, ez is megkönnyíthette a közös gondolkodást. Részt veszel a próbákon? 

Minden zenésznek más a munkamódszere. Nálam az évek során az vált be, hogy elolvasom a szövegkönyvet és megismerkedem a darabbal. Utána a díszlet- és bábtervek megnézése következik, hiszen ez alapján kezd összeállni a fejemben egyfajta hangulat, ami passzolhat az előadáshoz. Számomra az egyik legfontosabb, hogy megtaláljam az aktuális előadás hangulatához leginkább illő hangszert vagy hangszereket. Nem volt még két ugyanúgy hangszerelt kísérőzeném. Ha megvannak a hangszerek, zenei vázlatokat készítek, melyet elküldök a rendezőnek és az írónak, hogy még időben eldönthessék, azon az úton haladjak-e tovább, vagy másfajta világot képzelnének el a darabhoz. Mindenképpen fontos, hogy lássak legalább egy olyan próbát, ahol már látszik a végleges tér, a díszlet, mert ez nagyban segít a zenei világ továbbvitelében. Ha tehetem, a főpróbahéten is ott vagyok, amikor még sok minden alakítás, javítás kiderülhet. Sokszor úgy érzem, hogy az utolsó simítások után jobban izgulok a premieren, mint a színészek.

„Egyhangszeres” zenét alkottál a meséhez. Az élőzene varázsa helyett rögzített zene kíséri a mesefolyamot.

A Pöttöm Panna fő hangszere a mandolin lett! Szinte csak ezt használom. Mindig nehéz kérdés, hogy lehet-e élőzene egy előadáson - ez sajnos legtöbbször különböző okok miatt nem valósítható meg. Most is felvett zenével dolgozunk. Én abszolút élőzene-párti vagyok, épp ezért most arra törekedtem, hogy olyan zenét rögzítsek, ami azt idézi, mintha élőben játszanának zenészek. Ebben egész odáig merészkedtem, hogy még kisebb pontatlanságokat, "hibákat" is hagytam a végleges verzióban! Ez persze csak annyiban érhető tetten, hogy kevésbé steril az élmény.

A klasszikus zenei nyelv, a hangszeres formák mellett a zenészek egyre gyakrabban használnak zeneszerkesztő programokat.

Nem tagadom, sokszor fordulok magam is a modern technikához: szoktam midi-billentyűzetet használni a zenei jegyzetek készítésekor, ennek az a nagy előnye, hogy bármikor, bárhogy vágható, alakítható, hangról hangra változtatható. Természetesen a végleges verziókban mindig élő hangszerekkel váltjuk ki a géphangot. A Pöttöm Pannánál azonban minimalizáltam a midi-segítséget, mert úgy éreztem, az utóbbi időben kicsit "elkényelmesedtem", - ezért 90 százalékban a mandolinon írtam a zenét. Egyébként legtöbbször itthoni ministúdiómban rögzítem a zenéket

Különféle báb-és gyermekszínházi előadásokhoz szereztél már zenét. Van olyan, amelyre nagyon szívesen emlékszel?

Nincs még olyan sok bábzeném, hogy válogatni tudjak, mindegyik nagyon jó emlék számomra! Mindegyikhez fűződik valamilyen személyes élmény, remek emberek megismerése, vagy egy szakmai kihívás megoldása. Andrással különösen szeretek dolgozni, mint ahogy szerettem Veszprémben, vagy a Magyar Népmese Színház két előadásában. Itt élőben kezelhetek megannyi hangszert Rumi László rendezésében.

Szerintem az alkalmazott zeneszerzéshez némi színészi képességre, de mindenképpen kifinomult receptorokra van szükség. Különösen érvényes ez a bábszínházi mesékhez írott zenére.  Mit jelent számodra ez a feladat?

Nagyon élvezem! Biztos él bennem mélyen egy gyerek, mert engem teljesen el tud varázsolni. A dimenzióváltásokat, "elemeléseket", amelyekre a bábszínház képes, nagyon nagyra értékelem. Zeneileg egész más részét dolgoztatja meg az agyamnak, mint a színpadi zenélés, nem is szólva arról, hogy mindig "kontárkodhatok", kipróbálhatok olyan hangszereket is, amire máshol nincs lehetőségem. Egyébként lassan írok, épp ezért ha azt érzem, hogy sikerül a dramaturgiát, és a darab előrehaladását szolgálnom egy zenével, az nagy öröm számomra.

A saját zenekarod mellett több formációban is közreműködsz.

Színpadon legtöbbször Bognár Szilvi gyerekkoncertjein vagyok látható. Emellett legfontosabb lépés életemben saját zenekarom, a Chabanda megalakítása: itt eléggé szabad, jazzes zenét játszunk, némi világzenés beütéssel. A Kosborral verseket zenésítünk meg, Ágoston Béla zenekarával két különböző műsort is viszünk, valamint néhány éve egy nagyon modern, progresszív világzenei formációt hoztunk létre Group Hanan néven, ami török dalok köré épül. Színházi berkekben találkoztam a nagyszerű Rozs Tamással, akivel épp most tervezünk zenekart alapítani.

Jó néhány hangszeren játszol. Ezek között melyik áll hozzád legközelebb?

Ma már leginkább ütőhangszeresként tevékenykedem, de zenekaromban sokat használom nagy szerelmemet, a gadulka nevű bolgár vonós hangszert.


Griff Bábszínház - Pöttöm Panna - bemutató: 2017. október 07. 17 óra

Fotó: Griff Bábszínház
 

További képek