50. előadásához ért a Mario és a varázsló a Kolibri Színházban!

Art Limes | 2017-11-29

A szinte teljes társulatot felvonultató, és a nézők aktív részvételére is számító, különleges előadást hozott létre Bagossy László, aki nem csak rendezője, hanem forgatókönyvírója is a Kolibri Színházban több mint öt éve nagy sikerrel futó darabnak.

A korábbi színpadi feldolgozásokkal ellentétben a Kolibri produkciója nem kizárólag az olaszországi üdülővároskában felbukkanó bűvész, Cipolla démonikus alakjára és manipulatív mutatványaira fektet hangsúlyt, hanem a városlakók, a neki később behódoló nép bemutatására is.

A varázslót Scherer Péter, Mariót Bárdi Gergő alakítja 

„A mi előadásunkban nagyobb hangsúlyt kap a kisvárosi közösség, amely engedelmes médiumává válik a hipnotizőrnek. A Kolibri Színház szinte teljes társulatával, a valódi nézőkkel elvegyülve kíséreljük meg létrehozni ennek a végzetes történetbéli estének az atmoszféráját, megpróbálván belesűríteni mindazon tapasztalatokat, amelyeket hosszú expozíciójában az eredeti novella feltár. Abban bízom, hogy az olyan témák, mint az idegengyűlölet, a munkanélküliség, a rasszizmus, a tekintélyelvűség, a babonás hit vagy a provincializmus a fiatal közönség számára is jól felismerhetővé válnak. Ismerős lehet a társadalmi atmoszféra, amely gazdasági válság idején szokott megjelenni, tele indulatokkal, frusztráltsággal, kirekesztéssel, háborús metaforákkal. A vezér és az öldöklés iránti vággyal. Thomas Mann története feltűnően nagy gondot fordít ennek az atmoszférának a megrajzolására” – mondta Bagossy László.

Másképp készül-e egy valószínűsíthetően középiskolás nézők számára készülő előadás, mint a felnőtteknek készülő?

B.L.: A pedagógiai szempontok nálam akkor sem előzhetik meg a színházi szempontokat, ha gyerekközönségnek dolgozom. Azt, hogy ilyenkor gyerekekkel beszélgetek, olyan természetességgel veszem figyelembe, mintha az utcán találkoznánk. Ha valódi párbeszédet szeretnénk folytatni a gyerekekkel, akkor nincs helye az atyáskodásnak vagy a selypegésnek.

Irodalmi adaptációknál sokszor kérdés, mennyiben tükrözi majd az előadás nyelvezete, vagy egyáltalán a szövege az eredeti kisregényét, az ismert fordításokét?

B. L.: Az előadás szövege nagyrészt a színpadon íródott, improvizációk során jött létre, de felidézi Sárközi György fordításának néhány jellegzetes mondatát, fordulatát, éppen azért, hogy a nézőink ráismerjenek az eredeti műre, amely az iskolában kötelező olvasmány. Ugyanakkor Thomas Mann a történetben csak utalásszerűen tárgyal bizonyos részleteket, és így inspiráló szabadságot biztosít a számunkra, hogy ezeket a részleteket erőteljesebben kidolgozzuk.

A hipnózis egy metafora?

B. L.: Az irodalmi elemzések rendszerint annak tekintik, nem minden alap nélkül, és nekem sincs ellenemre, hogy így gondoljak rá. De azt szeretném, ha a közönségünk, amíg bennünket figyel, megfeledkezne a tankönyvek fordulatairól, és átadná magát a színház érzékiségének és gazdagságának. (Forrás: 7óra7)

A címszerepekben Scherer Péter és Bárdi Gergő látható.  A jelmez Béres Mónika, a látvány Bagossy Levente munkája; a zenei vezető Bornai Szilveszter, a rendező munkatársa Hajsz Andrea, az előadás rendezője Bagossy László.

A kritika így látta a Mario és a varázslót:

„A Mariót adó Bárdi Gergő tehetséges fiatalember. A címszerepet vendégként játszó Scherer Péter kedvetlen, eleinte önmagától is viszolygó Cipollája – megkockáztatom – országos jelentőségű telitalálat. (…) Az előadás forgatókönyvét is jegyző Bagossy László munkája osztályon felüli. Biztos gesztussal teszi előadásának egyenrangú főszereplőivé – a kamasz nézőket. És (szerintem) ez a legtöbb, amit egy rendező elérhet. Nem csak a színészeit rendezi, de minket. Pontosan, higgadtan, mondhatni hűvös élvezettel hagy katarzis nélkül minket.” (TiszatájOnline)

„A Kolibri jelentős apparátust mozgató előadása tökéletes stílusegységet képvisel, a társulat remek összjátékkal hozza létre Torre di Venere mediterrán fürdőhelyi hangulatát, a jellegzetes „olaszos” (és mégis annyira ismerősen közeli) közeget. Remek választásnak mutatkozik Cipolla szerepére Scherer Péter, akinek figurája érzékelhetően idegen, mégis a biztos tudás birtokában, a színpadi alázat és szolgálat helyett az önmaga iránti feltétlen csodálat kiváltásának vágyával áll a deszkákon.” (7óra7)

 

Az előadásról bővebben ide kattintva tájékozódhatnak.

A Mario és a varázslót legközelebb 2018. január 28-án 15 órakor játsszák a Kolibri Színház 25 éves jubileuma alkalmából megrendezett showcase program keretében.

Forrás: Kolibri Bábszínház

Fotó: Szlovák Judit