Négy napra a bábosoké a főszerep Kecskeméten

Art Limes | 2018-10-04

Október 3-6. között 14. alkalommal rendezik meg Kecskeméten a Magyarországi Bábszínházak Találkozóját. A Ciróka Bábszínház szervezésében megvalósuló négy napos rendezvény ezúttal egy jubileumi programsorozat kiemelt eseménye lesz. Óriásbálna, bábjáték automata és sok-sok izgalmas előadás vár a gyerekekre.

A Nemzeti Kulturális Alap 2018-ban ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját.  A szeptember 23. és október 17. között 25 év, 25 nap, 25 esemény címmel zajló ünnepi fesztiválon az NKA valamennyi kollégiuma önálló programmal ünnepel, melyek Budapest mellett az ország különböző kis- és nagyvárosaiban valósulnak meg, de több eseménynek is határon túli település ad otthont. A programsorozat – mely a Családok Évéhez is kapcsolódik – célja, hogy minél szélesebb körben bemutassa az NKA tevékenységét és eredményeit, valamint a kulturális élet azon területeit, ahol az Alap működésének köszönhetően maradandó értékek, alkotások, művek születhettek és születnek ma is. 

A Találkozó programjában 22 bábszínház és magántársulat mutatkozik be. A négy nap alatt összesen 30 produkciót láthatnak majd a résztvevők, emellett pedig izgalmas szabadtéri előadásokkal, ügyességi játékokkal várják a családokat a város főterén.

Egy kis találkozótörténet: Kiszely Ágnes, a Ciróka Bábszínház igazgatója mesélt lapunknak a rendezvény múltjáról, célkitűzéseiről.

- Mikor rendezték meg először a Magyarországi Bábszínházak Találkozóját, és mi volt a cél?

- 1991-ben Kovács Géza, a Ciróka akkor igazgatója és a társulat fogalmazta meg elsőként, hogy jó lenne egy olyan szakmai fórum, amelyen a bábszínházi alkotók teljes létszámmal jelen vannak, megismerhetik egymás munkáit, és beszélgethetnek, akár az előadásokról, akár más aktuális, szakmát érintő kérdésekről. A tervek szerint évenként került volna sor az esemény megrendezésére, de az idők folyamán beigazolódni látszott, hogy kétévente elegendő, ennyi idő ugyanis kell ahhoz, hogy újabb fordulatot vegyen egy társulat szakmai munkája.

- Milyen szerepet játszik a szakmai esemény a bábszínházak életében?

- Az első években nagyon kevés társulat volt jelen, hiszen a 90’-es évek elején még nem volt olyan népes a bábszínházi szakmát hivatásosan művelők száma, mint napjainkban. Most 13 olyan bábszínház van Magyarországon, amelyek állami támogatással, kiemelt minősítésű színházként működnek, és jó néhány azon magántársulatok, családi bábszínházak, szólisták száma, akik szintén hivatásszerűen művelik ezt a tevékenységet. Ők valamennyien jelen lesznek az idei találkozón. A visszajelzések alapján a rendezvény ösztönzőleg hat a társulatok munkájára, tágítja, akár újraalkotja a színházról alkotott eddigi elképzeléseket. Kétévenkénti megrendezése nélkülözhetetlen a műfaj jövője szempontjából.  

- Milyen szisztéma szerint áll össze a program?

- Nagyon fontos jellemzője ennek a rendezvénynek, hogy - más fesztiválokkal ellentétben - nem válogatja az előadásokat, hanem a műfaj minden hivatásos képviselőjének teret ad. Mindenki azt az előadását hozza el, amelyet a legjobbnak tart, vagy amit nem tart annyira erősnek, de szeretné megmutatni, szeretne beszélni róla, és kíváncsi a szakma véleményére. A szakmai beszélgetések tehát a program legfontosabb részeként vannak jelen, amikor megvitatjuk, ki mit gondol a látottakról. Érdekes összevetni például az alkotók szándékát azzal, ami végül a közönséghez eljutott. Számomra ezek a percek a legizgalmasabbak.

- Aki nem jár gyermekével bábszínházba, nem is tudja, milyen óriási változás ment végbe a szakmában az elmúlt évtizedekben.

- Tizennégy évvel ezelőtt elindítottunk egy sorozatot Pestiek a Budai utczában címmel, felnőttek számára. Amikor kialakult a sorozat törzsközönsége, vettük a bátorságot, és bábszínházi előadásokból állítottuk össze a soron következő évadot. Történelmi pillanat volt látni, hallani a nézők megnyilvánulásait egy-egy előadást követően. Legtöbben annak adtak hangot, hogy nem is gondolták, mennyire más ma a bábszínház, mint gyermekkorukban. Manócska és Mazsola helyett kortárs előadással találkoztak, amelyben a báb izgalmas kifejezőeszközként volt jelen. Ez volt az egyik olyan pillanat színházunk életében, amikor azt éreztük, nem hiába dolgozunk. Ha csak 100-150 emberben változtattuk meg a bábszínházról alkotott eddigi elképzeléseket, már tettünk valamit a műfaj népszerűsítéséért.

Izgalmas főtéri programok: a szakmai tanácskozás mellett a helyi közönségre is gondoltak a szervezők,  szombaton igazi gyerekparadicsomot varázsolnak Kecskemét főterére – tudtuk meg Bodor Évától, találkozó főszervezőjétől.

Október 6-án, szombaton, délelőtt 10 órától este 6 óráig várjuk az érdeklődőket a főtéren. Az Emlék/Tár/Téren egymást váltják a fellépő társulatok, szinte vetésforgóban mennek majd az előadások.

- Milyen produkciókat láthatnak az érdeklődők ezen a napon?

- Tartalmas és változatos programot igyekeztünk összeválogatni, olyan előadásokat, amelyekkel remélhetőleg minden korosztály igényeit ki tudjuk majd elégíteni. Lesz népmese és kortárs mese, klasszikus történet és vásári játék, bravúros technikai megoldásokat felvonultató parányi bábszínház és varázslatos cirkuszi produkció.

Az előadások mellett izgalmas és szórakoztató kiegészítő programokkal is várjuk a gyerekeket és szüleiket. Próbára tehetik ügyességüket Paprika Jancsi Csúzlizdájában, vagy a Tekergőtér ügyességi játékaival, jelmezbe bújhatnak Kádár Ferkó Fotószínházában, mesét rendelhetnek a bábjáték-automatából. A régi vásárok hangulatát megidéző fa körhinta sem maradhat el, és itt lesz még egy különleges attrakció, a Bálnasimogató is. Aki veszi a bátorságot, hogy a bekukucskáljon a bálna száján, újabb meglepetésben lehet része.

- Hogy lehet ennyi mindent egy napba belesűríteni?

- Folyamatosan zajlanak majd a programok, de azért egy kis ebédidőt hagytunk a közönségnek, hogy megpihenjenek. A szakmai programok mellett szeretnénk maradandó élményt nyújtani a városi közönségnek is, így arra törekedtünk, hogy valóban színes és változatos legyen a paletta. Azoknak, akik nem csak a hétvégén, hanem már hét közben is szeretnének belekóstolni a kínálatba, a Vojtina Bábszínház A só című meséjét és a Napsugár Bábszínház A helység kalapácsa című produkcióját ajánljuk. Mindkét előadás a Katona József Színházban kerül bemutatásra. A részletes programért és további információkért pedig érdemes ellátogatni weboldalunkra.

Több, mint szakmai találkozó: Kuthy Ágnes, a bábszínház művészeti vezetője számára meghatározó élmény volt, amikor első alkalommal vett részt a Bábszínházi Találkozón.

– Amikor 25 évvel ezelőtt az első Bábszínházi Találkozóra érkeztem Kecskemétre - mint első éves bábstúdiós -, azt sem tudtam hány bábszínház van Magyarországon – emlékezik vissza. – Egyik ámulatból a másikba estem.  Egy sátorban ebédelt az egész szakma. Mindig örömujjongásban törtek ki, ha új csapat érkezett és rohantak eléjük, mosolyogva, szeretettel. Ez nekem nagyon tetszett, közéjük szerettem volna tartozni. Megbeszéltem két osztálytársammal, hogy itt kellene maradnunk - még ha nincs is hol aludnunk, szakad az eső, nincs jegyünk, senkit sem ismerünk- mert olyan izgalmas ez az egész. Ekkor ismertük meg Mátravölgyi Ákos tervezőt, aki felajánlotta, hogy nála megszállhatunk. Éppen nem voltak otthon a gyerekei, így a 120 cm-es gyerekágyakban aludtunk. Megérte! Végig maradtunk.

Ez a rendezvény jóval több, mint egy szakmai találkozó. Nagyon kevés olyan lehetőségünk van, hogy összejöjjünk. Így mindig nagyon nagy öröm, amikor találkozhatunk az ország másik végében dolgozó csapattal, -akikről egyébként év közben nem nagyon hallunk-, és láthatunk tőlük egy izgalmas, újító és egyben motiváló előadást. Erre a négy napra ide várjuk az igazgatókat, művészeti vezetőket, rendezőket, tervezőket, dramaturgokat, zeneszerzőket, bábszínészeket, a szakma valamennyi képviselőjét. Naponta mintegy 200-an vesznek részt a programokon.

- Már az is különleges dolog, hogy a találkozón bemutatandó darabokat nem egy előzsűri válogatja be, hanem alanyi jogon kerülnek a programba. Idei érdekesség, hogy az előadásokat megvitató beszélgetésekre a kritikusok céhét is meghívtátok Kecskemétre.

- Valóban megváltoztattuk a szakmai tanácskozás menetét, mert úgy gondoltuk, hogy most másra van igénye a szakmának a továbblépéshez. Sajnos -  és ezt országos viszonylatban állíthatom - nagyon kevés kritikus jut el a bábszínházakba, főleg vidékre. Ez nagy fájdalma a mi szakmánknak, hiszen azokat a változásokat, amin a műfaj keresztülment, néhány hűséges kritikuson kívül, -akik értik is a bábszínházi nyelvet, -a többiek nem látják. Az évente átadásra kerülő kritikusi díjra is alig érkezik jelölés a vidéki bábszínházi előadásokra. Nincs hangja a munkánknak, amely nekünk, alkotóknak fontos visszajelzés lenne. Másrészről a nézőkhöz sem jut el a szakmai alapossággal elemzett, megnézésre érdemes darabok híre. A mostani találkozón naponta tíz színikritikus látja majd, hogy hol tartunk. Mi pedig reméljük, hogy mindennek visszhangja is lesz.

- Mit szóltak hozzá a felkért szakemberek?

- Először meglepődtek a felkérésen, aztán nagy örömmel elfogadták. Stuber Andrea a Színházi Kritikusok Céhe elnöke szervezte meg a csapatot, akik részt vesznek a Találkozón. Most majd megtapasztalhatják a bábos virtust!:-)

Fotó: Ciróka Bábszínház, Miginczi Éva

Folytatás: hiros.hu