It depends! - attól függ. – figuraszínházi előadás –

Az 'It depends' egy saját fejlesztésű marionett-technikán alapul, az előadás műfaját pedig 'fizikai bábszínházként', vagy (a német 'Figurentheater'-kifejezést magyarítva) 'figuraszínházként' határoztuk meg. – mondta Lázár Helga, aki maga tervezte, rendezte és játssza az előadást, Kovács Domokos koreografálta és David Schuckart, német jazz-zenész kíséri élőzenével azt.

Lázár Helga az alábbiakban összegezte törekvéseit, elképzeléseit az előadásról: Előadásunkban a függőségek témáját szeretnénk körüljárni, egy magunk által fejlesztett, kísérleti bábtípus segítségével. Az előadás formai alapvetése egy életnagyságú marionett, amely a mozgatójához van kötve, és amit ő egyedül, oldalról vagy alulról animál.

Látványa: Az előadás technikájának lényege, hogy a marionett testéből a felfüggesztő zsinórjai mellett további zsinórok vezetnek ki, amelyek viszont a bábmozgató testére vannak erősítve. A báb ezen a módon leköveti, tükrözi a bábos mozgását, minden apró mozdulatára mozdulattal reagál. Ennek a színházi hatása azért olyan erős, mert a báb és a bábos közötti távolság a vízszintes zsinórok hosszának változtatásán keresztül könnyen és gyorsan variálható. A bábot akár több méterről is lehetséges animálni. A báb magassága is szabályozható a főkötélen keresztül, amely egy a mennyezetre erősített csigán át a bábos csípőjére van erősítve. Ha a mozgató közeledik a bábhoz, a báb magassága süllyed, ha távolodik tőle, a bábot ezzel felvonja a magasba. A technika további sajátossága a mennyezethez rögzített főkötél. Mivel a főkötél nem csak a báb súlyát, hanem a mozgatóét is képes megtartani, annak teste egészen rendkívüli, a gravitációnak egyébként ellentmondó pozíciókat is képes lesz felvenni – ez pedig további lehetőségeket nyújt a mozgató és a báb közötti viszony árnyalására.

Az előadás központi figurája a báb, amely egy életnagyságú, realisztikus, szoborszerű, fragmentált férfialak. A figurához öt különböző férfi gipsznegatívját használtuk fel. Anyaga fehér poliuretánhab, a teste felületén maradék gipsz-, és gipszes gézdarabok árulkodnak keletkezéséről. Az ízületek, amelyek kapcsokon keresztül szétszedhetőek, a báb konstruáltságát hangsúlyozzák. Ezek a kapcsok teszik lehetővé, hogy a báb testét a játék során praktikusan szét lehessen bontani, újjá lehessen alakítani.

Koreográfiája: Báb és bábos szinte folyamatosan össze vannak kötve az előadás során. Ha módosul kettejük testhelyzete, egymástól való távolsága, vagy esetleg a kettejük közötti kapcsolódási pontok száma és minősége, a köztük lévő viszony is megváltozik: hol az egyik dominál, hol pedig a másik, hol az egyik közeledik a másikhoz, hol pedig fordítva, hol harmonikus a viszonyuk, hol teljesen destruktív… Ezen a technikán keresztül pontosan azokat a színeket, árnyalatokat lehetséges megmutatni, ahogyan egy személyhez, szerhez, vagy absztraktabb ideához ragaszkodhatunk: a lehető legalkalmasabb arra, hogy kölcsönös függőségi viszonyokat mutassunk be általa. És bár a báb és a bábos közötti kapcsolat lényegében bármilyen függési viszonyra vonatkoztatható lehet, koreográfiánk alapjául a függőségek egy konkrét típusát, a társfüggőséget vettük.

Az előadás koreográfiai világát tisztán fizikális, formai elemekből építettük fel: kontakttáncos és animációs elemekből, valamint táncmotívumokból, amelyek a báb mozgásminőségeiből származnak. Ugyanakkor ezek a motívumok hasonlítanak egy függési kapcsolatban lévő személy magatartásmintáira. A bábos nő, a báb (konstruáltan) férfi, a köztük lévő kapcsolatot akár egy kamaradrámaként is érthetnénk. Mintha dominanciakérdések folyamatos változása, vonzás-taszítás és a kötődés-szabadulás dinamikája határoznák meg kettejük kapcsolatát, de ez csak illúzió. A valóságban ez egy tisztán fizikai dinamika, amelyet egy ember működtet. A báb egy felfüggesztett, mozgatható szobor, egy férfiforma inga, a tartását, mozgását a fizika törvényei határozzák meg. Amikor a bábos hatni próbál a bábra a saját erejével, akciókat indít, szituációkat generál, ezeken keresztül kizárólag a saját impulzusai hatásaival szembesül, saját elvárásaival, reményeivel, frusztrációjával konfrontálódik.

Zenéje: Az előadást David Schuckart jazz-zenész kíséri. Az előadás absztrakt, elektronikus zenei világát egy építőelemeire, motívumaira bontott szerelmes dalból alakítottuk ki. A bábjáték és a zene dramaturgiája fordítottja egymásnak: amíg a bábos és a báb közötti viszony inkább egy destruktív, bomlási folyamat, a zene folyamatosan dúsul és építkezik. Míg a zenész az előadás elején csak a dal egy-egy hangjával, motívumával improvizál, idővel egyre több felismerhető részlettel, idézettel játszik, egyre sűrűbb zenei szöveteket alkot, végül pedig az előadás ebben a dalban csúcsosodik ki.

Az előadás műfaja: Az előadás műfaja »figuraszínház«. A figuraszínház a kortárs (elsősorban német és francia) bábszínház egyik markáns, vezető ágazata, »fizikai bábszínházként«, »formalista bábszínházként« tudnánk magyarul talán a legpontosabban meghatározni. A figuraszínház posztdramatikus szerkezetekkel, táncszínházhoz hasonló eszközökkel dolgozó, erősen forma-, és mozgáscentrikus bábszínházi irányzat, amivel németországi tanulmányaim alatt, alkotótársam, Kovács Domokos pedig Hollandiában, bábszínházi koreográfusi munkáin keresztül került összeköttetésbe. Ez az első közös projektünk a figuraszínház műfaji keretein belül.

 

Koncepció, báb, játék: Lázár Helga

Koreográfia: Kovács Domokos

Zene: David Schuckart

Bemutató: 2019. április 10. szerda, 20 óra

Helyszín: Három Holló - Budapest, Piarista köz 1, 1052

 

Bemutató Stuttgartban 2019. április 20-án ( Waggons )

Tervezett időtartam: 60 min

 

Célcsoport: felnőtt nézőközönség

 

Fotó forrása: Lázár Helga

 

További képek