A kéz – ami összeköt
2019. október 8-án nyílik a Cshongdzsui Iparművészeti Biennálé Dél-Koreában, ahol Magyarország, Dánia mellett, meghívott vendégként szerepel az ázsiai kiállítók között. A nagyszabású eseményen, a közel 3000 négyzetméteres régi dohányfeldolgozó üzem csarnokában, Sára Ernő kurátor koncepciója alapján mutatkoznak be a hazai kézművesek és iparművészek egy sokszínű tárlat keretében.
2019. október 8-án nyílik a Cshongdzsui Iparművészeti Biennálé Dél-Koreában, ahol Magyarország Dánia mellett meghívott vendégként szerepel. Magyarország és a Koreai Köztársaság idén ünnepli diplomáciai kapcsolatfelvételének 30. évfordulóját, e baráti viszony azonban egészen a XIX. század végéig nyúlik vissza.
Budapesten 2012-ben nyílt meg a Koreai Kulturális Központ, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen ugyanezen évben vezették be a koreai tanszéken az MA képzést, Dél-Koreában pedig magyar tanszék alakult a Hankuk Egyetemen, Jonginban. Korea számos alkalommal adott lehetőséget magyar művészek számára, szimfonikus zenekarok vendégszereplésére, de magyar színház- és filmfesztivált is rendeztek már az ázsiai országban. Pro Hungarica kitüntetéssel ismerték el számos, hazánkban aktív tevékenységet folytató koreai művész munkáját. Külön érdekesség, hogy a koreai himnuszt az az An Ikthe szerezte, aki a budapesti Zeneakadémián Kodály Zoltán tanítványa volt, szobra ma a Városligetben látható.
Az Iparművészeti Biennálé hazai képviselői egy, közel 3000 négyzetméteres régi dohányfeldolgozó üzem csarnokában, Sára Ernő kurátor koncepciója alapján mutatkoznak be. A kéz – ami összeköt című kiállítás a kézműves iparművészet műfajainak és jeles alkotóinak munkáiból válogat, a generációkon át megőrzött, fenntartott és időről időre megújított ősi, feledésbe merült technikák és anyagok újraértelmezését és változásait bemutatva. A kiállítás címe több szimbólumot is magában rejt: benne van a kiemelkedő magyar iparművészek és kézművesek alkotófolyamata, a 30 éves diplomáciai kapcsolatfelvétel, amikor is 1989 januárjában Magyarország volt az első, aki a koreai segítő jobbot elfogadta a posztkommunista régióból, s természetszerűleg a baráti kézfogás, mely immár több évtizede fő jellemvonása Magyarország és a Koreai Köztársaság kapcsolatának.
A közel 70 műtárgyból álló kollekció a magyar textilművészet, ötvösség, kerámia- és porcelánművészet, bőr, grafika, papírművészet, belsőépítészet, üvegművészet, valamint a magyar népművészet szövő, hímző, fafaragó, csontkarcoló mestereinek remekműveit sorakoztatja fel. A megnyitón az MMA képviseletében dr. Kucsera Tamás Gergely főtitkár és Komlóssy Ágnes osztályvezető lesznek jelen. A kézműves tárlaton október 26-án rendezik meg a Magyar Napot, melyen Néma Júlia keramikusművész tart előadást a magyar és koreai kerámiaművészet kapcsolódási pontjairól, illetve a magyar kiállítókról, emellett a Csillagszeműek táncos előadását is láthatják az érdeklődők.
A konferenciákkal, művészeti vásárral és versenyekkel színesített kézműves biennálé november 17-ig várja látogatóit a dél-koreai Cshongdzsuban.
Kiállító művészek:
Baliga Kornél, Bartha István, Berzeviczy-Fehér Jánosné, Beszprémy Józsefné, Borkovics Péter, Bornemisza Rozi, Borza Teréz, Botos Péter, Bulla Márta, Doncsev Antoni, Doromby Mária, Fekete György, Gosztonyi Zoltán, Hager Ritta, Hauser Lilian Beáta, Kálmán László, Kasza Miklós, Katona Katalin, Katona Szabó Erzsébet, Kelecsényi Csilla, Keresztes Dóra, Kiss Ilona, Kiss István, Kókay Krisztina, Kótai József, Laczák Géza, Lencsés Ida, Molnár Imre, Muharos Lajos, Nagy Judit, Nagy Vincéné, Néma Júlia, Oláh Sándor, Orosz István, P. Benkő Ilona, Pasqualetti Eleonóra, Penkala Éva, Péreli Zsuzsa, Rozsnyai Béla, Scherer József, Schrammel Imre, Schuszter István, Sipos Balázs, Smetana Ágnes, Szabó Marianne, Szalma Ágnes, Szenes István, Szőcs Miklós TUI, Szunyoghy András, Varga Erika, Varga Mária, Varga Péter, Vereczkey Szilvia, Zidarics Ilona és a Hagyományok Háza fekete kerámia kollekciójának alkotói