ILLUSZTRÁCIÓK 27. POZSONYI BIENNÁLÉJA

Art Limes | 2019-12-23

A BIB (Pozsonyi Illusztrációs Biennálé) hosszú múltra tekint vissza, ötven évre. 1967-ben rendezték az elsőt, s azóta kétévenként vissza-visszatérő programja a szlovák főváros kulturális életének. A nyolcvanas évektől a Pozsony központjában található Művészetek Házának két emeletén pillanthattunk be a gyermekillusztrációk világába. Az intézmény mára új igazgatás alá került, kiebrudalva onnan az illusztrációs seregszemlét - Melaj Erzsébet írása.

A szervezők a 2017-es kitérő után rátaláltak a pozsonyi Várra, ahol végre méltó helyet kaptak, és elférhetett a termekben az összes kiválasztott illusztráció.

Az idei mezőnybe 49 ország több mint négyszáz képzőművésze nevezett be. Egy-egy ország maximálisan tizenöt művész illusztrációit küldhette el. A BIB seregszemléinek a presztízsét emeli, hogy a zsűri csupán eredeti rajzokat fogad el, a másolatokat nem veszi figyelembe. A zsűrit alkotó illusztrátorok mind a szakma csúcsát képviselik. Feltételként szabták meg, hogy valamennyi illusztrációnak könyvalakban is meg kell jelennie.

Chiki Kikuchi illusztrációja

A seregszemlén akár öt vagy hat órát is eltölthet a látogató, hiszen a sok nevet és rajzot az ember képtelen rövid idő alatt áttekinteni. Az lenne az ideális, ha két napra lehetne felbontani a látogatást. Hát még a számtalan kísérőrendezvény! Erre a rangos eseményre az ország valamennyi zugából eljönnek a tanulók, szervezetten, buszokkal. Több résztvevő művész pedig a tanítványait is hozza magával, még a külföldiek is. Az érdeklődést fokozza, hogy ez az első olyan seregszemle, ahol a könyvek végre nem üveg mögött lapulnak, hanem mindenki fellapozhatja őket.

Az idei biennálén a zsűri főleg a kézzel rajzolt illusztrációkat részesítette előnyben, nem a számítógépes technikával készülteket. Az előző évfolyamokban a technikai megoldás felülkerekedett a hagyományos rajzokon, és egyensúlyba kellett hozni a dolgokat.

Janis Blanks illusztrációja

A kiválasztott illusztrációk szépen beleilleszkedtek a gyönyörűen felújított termekbe. A rajzok zöme magas színvonalú művészi alkotás. A színek kavalkádja ingerli a látogató szemét. Nagyon gondosan, szinte bravúrosan megrajzolt alkotásokat nézhetünk meg a paravánokon. Különböző technikákkal akarják elérni ugyanazt: lekötni a szemlélő figyelmét. Akril-, akvarell és tempera technika, színes ceruzákkal, illetve hagyományos szürke és fekete ceruzával vagy tussal megformált képek, digitális technikával nyomtatott mezőkbe kézzel rajzolt részletek, kollázsok, asszamblázsok – mindenki választhat tetszése szerint. A legtöbb kép közös nevezője a részletekig menő alapos kidolgozás.

A régebbi évfolyamokhoz hasonlóan most is különösen figyelemre méltó az iráni kollekció. Nem csupán azért, mert a nagydíjat, a Grand Prix-t most egy iráni művész, Hassan Moosavi nyerte el, hanem mert a perzsa miniatűr képek egykori alkotóinak kortárs követői - alkalmazkodva a mához - nem tagadják meg régi mestereiket. A teheráni születésű Hassan Moosavi a 2018-ban kiadott, A bokszoló című könyvhöz készített öt illusztrációja vizuálisan vonzó, élő színekkel és szép vonalvezetéssel rajzolt erősen dinamikus mű. Nagyszerű a bokszoló, bokszolók megformálása: hatalmas kigyúrt test, testek, picurka fejjel.

Janis Blanks illusztrációja

Kína, Japán, Dél-Korea kulturális öröksége igazán lenyűgöző. Évszázados metszeteik, tussal készített kalligráfiáik ma is elbűvölik a világot. Ezek az országok is erős anyagokat hoztak Pozsonyba. Az egyik Aranyalma-díjat az 1948-as születésű kínai Csengliang Zu vihette haza. A művész rajzaiban a régi képírást a tradicionális kínai színekkel együtt a kortárs képzőművészet sajátosságaival ötvözte. Az általa illusztrált könyv címe: Ne engedjük leesni a Napot!

A következő Aranyalmát a dél-koreai Soojung Myung kapta. Saját könyvét, A világ végére ment szoknya címűt illusztrálta finom színérzékkel és apró részletekbe menően kidolgozva, miközben ő is szem előtt tartotta az ősi hagyományokat. A lett képzőművész, a 48 éves Janis Blansk szintén a klasszikus és tradicionális művészet összekapcsolására és megújítására törekedett műveivel. Ezért is egy Aranyalma-díj járt.

 

 

 

 

 

 

 

Chenliang Zhu illusztrációja

Lili – a szörnyetegek cirkusza című mesekönyv illusztrációi is Aranyalma-díjban részesültek. Alkotójuk az 1975-ös születésű maláj Wen Dee Tan. Szörnyei nem elrettentőek, pozitív a kisugárzásuk. A kiadvány érdekessége, hogy nem Malajziában, hanem Nagy-Britanniában jelent meg.

Kedvenceim az 1971-es születésű orosz Anton Lomajev klasszikus stílust követő cizellált munkái. Az általa illusztrált könyvnek, A kis kalóz altatójának a szövegét ugyan nem ismerjük, ám a rajzok olyan fantáziavilágot képviseltek, hogy öröm volt belefeledkezni. Alkotójuk is megérdemelt egy Aranyalma-díjat, immár az ötödiket.

A gyermekzsűri díját idén egy hazai művész, Svetozár Košický illusztrátor érdemelte ki. Košický alma matera a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola volt. Talán ő az egyetlen, aki olajjal dolgozott, monokróm hatású képeket alkotva.

Svetozár Košický illusztrációja

A többi ország kiállítói közül kiemelhetjük a spanyolokat, közülük is David Pintor nevét, aki a Münchausen báró kalandjai spanyol kiadásához készített aprólékosan kidolgozott, színekben vonzó, megjelenítésben humoros illusztrációkat. Színvonalas anyagot hoztak az olaszok, belgák, hollandok, szlovének, horvátok, szerbek és az északi államok, de az oroszok és a bolgárok is. Megemlíthetjük még a dél-amerikaiak színes világát.

Magyarország ezúttal a maximális tizenöt művésszel képviseltette magát. Üröm az örömben, hogy a magyar alkotók fele – Baranyai András, Bodonyi Panni, Bölecz Lilla, Kárpáti Tibor, Maros Krisztina, Nagy Diána – digitális technikával nyomtatott alkotást küldött Pozsonyba. Ez most hátrányt jelentett, bár igényes és szép alkotásokat küldtek a biennáléra. A többi magyar művész is érdekes illusztrációkkal szerepelt: Békés Rozi, Dániel András, Grela Alexandra, Herbszt László, Keresztes Dóra, Rófusz Kinga és Takács Mari.

Köztudomású, hogy az ún. szlovák illusztrátori iskola világhírű. Albín Brunovský, Dušan Kállay, Miroslav Cipár és még sorolhatnám a neveket, az elmúlt évtizedekben sorra nyerték a nemzetközi seregszemlék díjait. A mai illusztrációs iskola sokak szerint már nem annyira erős, de törekszik felnőni a nagy elődökhöz. A már említett Košickýn kívül, aki a BIB-en még más díjat is kapott, vannak középkorú és fiatal művészek, akik szintén kiváló műveket hoztak, pl. Simona Čechová, Katarína Ilkovičová, Vlado Kráľ vagy Katarína Slaninková, Peter Uchnár. A Kassán élő és alkotó Rácz Noémi finom színekkel megrajzolt kedves képeivel a szlovák csapatot erősítette. A rendezésről annyi észrevételt kell tennünk, hogy az illusztrációkat egymás alá, mellé függesztették fel a szervezők, de nem gondoltak arra, hogy a kisebb nebulók csak az alsó képeket képesek élvezni, a fent lévőket nem látják rendesen. Igaz, ha ezt is figyelembe vették volna, a tárlatot csak két emeleten lehetett volna elhelyezni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Miroslav Cipar illusztrációi

A seregszemle végére érve a fáradtságon kívül örömöt és elégedettséget éreztem. Az idei, a 27. pozsonyi illusztrációs seregszemle megrendezése színvonalasra sikerült. A szervezők és a látogatók is elégedettek lehetnek a helyszínnel, a megvilágítással, a képek beosztásával, a színvonallal és a látogatottsággal.

Főkép: Hassan Moosavi illusztrációja

Galéria: Anat Warshavski, Andre Letria, Soojung Myung illusztrációi

További képek