Karanténba zárt szörnyek

Art Limes | 2020-09-01

Én kicsi szörnyem – szörnyek és képzeletbeli lények a gyerekkönyv-illusztrációban- Aczél Eszter összefoglalója a kiállításról.

Az elmúlt hónapokban egy láthatatlan rém, egy vírus fenyegető terjedése számos kulturális intézményt, múzeumot, kiállítóhelyet állított újfajta kihívások elé. Be kellett zárni a kapukat, a kiállítások nem voltak látogathatók, legfeljebb a virtuális világ részeként, versengve az őrült kínálattal igyekezhettek elérni azokat, akiknek a tárlatot eredetileg rendezték. Különösen nehéz helyzetbe hozta ez a láthatatlan, fenyegető, sajnos nem csupán a fantázia szüleménye vész a Deák 17 Galériát, ahol többszörösen áttételes tartalmakat: gyermekkönyv-illusztrációkat mutattak be gyerekek pályázatra készített munkáival együtt egy kiállításban, de e helyzet következményeként lényegében virtuálisan. Elégedett lett volna Békés Pál Félőlénye, aki szobájába, magát számos lakattal, könyvei közé bezárva tervezte megúszni a rémek közeledtét.1

 

 

 

 

 

 

 

A kiállítás két fő részből állt: a gyerekek pályázatra (http://www.deak17galeria.hu/palyazatok/en-kicsi-szornyem---szornyrajzolo-palyazat-) beküldött és díjazott alkotásaiból, és a Révész Emese művészettörténész kurátor válogatta kortárs magyar gyermekkönyv-illusztrációkból, s a két anyag párhuzamosan, szorosan összefonódó univerzumokként jelent meg a kiállításban. A tárlat bemutatásának kihívásait sok szempontból kiválóan oldották meg a galéria munkatársai, hiszen ha körülnéztünk a kiállítás honlapján, nemcsak otthon végezhető múzeumpedagógiai feladatot (http://www.deak17galeria.hu/foglalkozasok/igy-neveld-a-szobaszornyed) találtak ki a kiállításhoz, hanem videós tárlatvezetés és bemutatás is elérhető az oldalon, amellett, hogy a teljes kiállítási anyag végiglapozható virtuálisan (http://www.deak17galeria.hu/kiallitasok/en-kicsi-szornyem--szornyek-es-kepzeletbeli-lenyek-a-gyerekkonyv-illusztracioban Le kell görgetni a lap aljára képanyagokért).

A kiállítás egyik részében a gyermekkönyvek illusztrációit emelték ki könyvekből, eredeti méretükből felnagyítva helyeztek ki a falakra, mely hatására képi erejük többnyire felerősödött, s talán szöveges hátterük nélkül is nagy hatást gyakorolhattak a szemlélőre – feltéve, ha személyesen is el tudott látogatni, amire 2020. augusztus 28. és 2020. október 23. között Pécsett ismét lehetőség lesz.2

Révész Emese a válogatását fejezetekbe, tematikus egységekbe rendezte: a sárkányoktól kezdve hősökön és ördögökön át, boszorkák és kísértetek mellett többek között „félelem űző” szörnyek és kevert „hibrid lények” csoportját ismerhettük meg a kiállításból. Az alapvetően figurális ábrázolások között megtalálhattunk a hagyományos, ijesztő hétfejű sárkánytól kezdve az egyfejű rémen át a barátságos szörnyecskéig mindenfélét, mindenki maga válogathatta ki kedvenceit. Amíg némely lény és ábrázolás kifejezetten ijesztő képet nyújt, számos közülük aranyos, félelmet oldó jelenség. Amíg a szörnyek közül sok a felnőtt szemlélő számára kifejezetten szép, művészileg magas minőségű, tetszetős ábrázolás, a gyerekek sokszor igen félelmetesnek találják őket.

A szörnyek mellett megjelent a klasszikus sárkányölő hős, Szent György is, illetve utalás történt az ókori mitológia hőseire és teremtményeire, de a kortárs sárkányok zöme már nem a gonosz színtiszta megtestesítője, hanem sokkal inkább gyengeségek és félelmek megformálója. A sárkányok hagyományosan is rendkívül sokfélék voltak: minden nép rendelkezett legendáiban, népmeséiben a maga sárkányaival, mint pl. a franciák vízokádó „gargouille” szörnye, akit a vízköpők alakjában a mai napig is láthatunk középkori templomaikon, vagy a svédek lindormja, aki egy daliás ifjú elátkozott alakja, vagy az amerikai piasza, az „emberzabáló” madár, stb.3

Valójában e szörnyek világa igen szubjektív műfaj. Bár az egyén képi világát alapvetően meghatározza környezete és amit valóban láthat maga körül, az általunk kitalált, megformált rémek és a szörnyek igen különbözőek lehetnek. Ezt igazolják a kiállítás olyan csodás lényei, mint pl. Rofusz Kinga, Vihart Anna, Cselőtei Zsófia vagy Herbsz László rémei, de fel lehetne sorolni szinte minden alkotót, amellett, hogy többen közülük kifejezetten a hagyományos ábrázolási típusokra építettek.

A felnőtt kiállítók névsora: Baranyai (b) András, Bölecz Lilla, Cselőtei Zsófia, Dániel András, Felvidéki Miklós, Ferth Tímea, Grela Alexandra, Hanga Réka, Herbszt László, Horváth Ildikó, Kállai Nagy Krisztina, Kecskés Judit, Kun Fruzsina, Kürti Andrea, M. Nagy Szilvia, Makhult Gabriella, Maros Krisztina, Metzing Eszter, Molnár Jacqueline, Nagy Norbert, Nagy Zoltán, Orosz Annabella, Remsey Dávid, Rényi Krisztina, Rofusz Kinga, Szegedi Kata, Szimonidész Hajnalka, Takács Mari, Vihart Anna azt mutatja, hogy milyen hihetetlenül sok kiváló művész alkot hazánkban a mesekönyv-illusztráció területén!

Ezen a kiállításon azonban a hazai illusztrációs műfajok képviselői mellett nem szabad elfelejtkezni a gyerekalkotókról! A Galéria először pályázatot írt ki, s az arra beküldött gyerekművekből készített válogatást, melyek mellett jelentek meg a kiemelt felnőtt művek. Nem szabad kihagyni a több mint 100 bemutatott gyermekmű átlapozását! Olyan gonddal és fantáziával megformált csodás lények sora látható, melyek mindannyiunkat inspirálhatnak saját rémeink megformálására! Csak gratulálni lehet a szervezőknek az inspiráló kiírásért, a gyerekeknek pedig a művekért! Az ő neveik felsorolására itt nincs mód, de a honlapon bemutatásra kerültek4 s érdemes akár a gyerekeinkkel nézegetni és megbeszélni az ábrázoltakat! Kiváló beszélgetésindító saját csemetéinkkel vagy egy iskolai csoport tanulóival. Ráadásul, ha Pécs felé járunk ősszel, eredetiben is tanulmányozhatjuk őket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kiállításhoz katalógus is készült, benne Révész Emese tanulmánya, melyben a szörny szavunk történetétől kezdve a képek gyerekekre folytatott hatásán át a szörnyekhez való viszonyunk történetén keresztül sok szempontból elemzi és dolgozza fel a szörnyek és rémek ábrázolásának hagyományától kezdve a mesekönyv-illusztráció hatásáig a témakört.

A katalógus on-line elérhető:

http://www.deak17galeria.hu/upload/userfiles/Let%C3%B6lthet%C5%91%20dokumentumok/Katal%C3%B3gusok/D17%20katalogus%20En%20kicsi%20szornyem%202020%20issuu.pdf

A kiállítás 2020. augusztus 28-tól ismét látogatható Pécsett a Zsolnay Kulturális Negyedben: Pécs, Kemence Galéria (Pécs, Zsolnay Vilmos u. 37.) - A Kemence Galéria az E78 épületben található. Bízzunk benne, hogy járványhelyzet már nem lesz olyan mértékű, hogy e csodás rémek ismét karanténba kerüljenek. Ismerkedjünk velük amíg lehet!

 (Budapest, Deák 17 - Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria, 2020.04.15. - 2020.07.08.)

1 http://www.18pedagogia.hu/sites/default/files/node/attachments/bekes_a_feloleny.pdf

3 Shuker, Karl: Sárkányok természetrajza. Athenaeum, Budapest, 2007

4 http://www.deak17galeria.hu/kiallitasok/en-kicsi-szornyem--szornyek-es-kepzeletbeli-lenyek-a-gyerekkonyv-illusztracioban (Gyerek alkotók)

Képjegyzék:

HŐS-HARCOS - Rofusz Kinga illusztrációja, HŐS-HARCOS - Takács Mari illusztrációja 1, SÁRKÁNYOK - Grela Alexandra illusztrációja, ÖRDÖGÖK-BOSZORKÁK-KÍSÉRTETEK - Herbszt László illusztrációja 2, HŐS-HARCOS - Rényi Krisztina illusztrációja, SÁRKÁNYOK - Makhult Gabriella illusztrációja

Galéria képek:
FÉLELEMŰZŐ SZÖRNYEK - Hanga Réka illusztrációja 1, HIBRID FANTÁZIALÉNYEK - Molnár Jacqueline illusztrációja 2, ÖRDÖGÖK-BOSZORKÁK-KÍSÉRTETEK - Szegedi Kata illusztrációja 2
 

További képek