TÓTH MENYHÉRT MŰVÉSZETE A HATVANAS ÉVEKBEN

A megnyitó időpontja: 2015. október 15., csütörtök 18 óra
Helyszín: Józsefvárosi Galéria (1085 Budapest, József krt. 70.)
A kiállítást rendezte és megnyitja: ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményének vezetője
Közreműködik: Kathy Horváth Lajos hegedűművész, zeneszerző
A megnyitó alkalmával kerül átadásra a Supka Magdolna (1914–2005) emlékdíj, Csikai Márta alkotása
A kiállítás megtekinthető: 2015. október 15. és november 6. között, hétköznap 9–18 óráig

Vetítéses előadás Tóth Menyhért teljes életművéről: november 3-án, kedden 18 órától (előadó: ifj. Gyergyádesz László művészettörténész)

A kiállítás ideje alatt a helyszínen megvásárolható ifj. Gyergyádesz László művészettörténész Tóth Menyhértről írott kétnyelvű (angol-magyar) kismonográfiája (18 fekete-fehér és 64 színes reprodukcióval kísérve), mely 2014-ben jelent meg az NKA támogatásával.

Tóth Menyhért (1904–1980) a XX. századi magyar képzőművészet talán legegyetemesebb érvényű életművének alkotója volt. Tette mindezt úgy, hogy alapvetően öntörvényű, mindig a saját útját járó művész volt, aki szándékosan sohasem törekedett arra, hogy az aktuális nemzetközi trendeket kövesse. Az irányzat-lovag alkotókkal szemben valóban egyedit, sehova nem sorolhatót, érdemben utánozhatatlant hozott létre, amely éppoly európai, egyetemes, mint amennyire magyar. „Nézem a múltkor egy fiatal festőnek a kiállítását. És gondolom: ha valaki idejön külföldről, azt mondja: ilyet látok én otthon is. De hol van az, amelyiknek olyan íze van, hogy csak itt van? Csak magyar. Hát ezt akartam én egész életemben elfogni.”
Tóth Menyhért festészetét csupán a hatvanas években kezdik el szélesebb körben felfedezni, megismertetni (ebben kiemelkedő szerepe volt Supka Manna művészettörténésznek, akire a művész mellett e tárlat emlékezik), s lényegében ekkor bontakozik ki teljességében a rá leginkább jellemző önálló stílusa is. Tóth Menyhértet a természettel való igen aktív, erőteljes, álmokban és mesékben gazdag együttélés jellemezte. Egy kiveszőfélben lévő emberi világlátást képviselt, melyben az emberlény és a természetanya még együvé tartozott… Egyfajta panteisztikus hit, a népmesékre jellemző antropomorfizmus és végtelen metamorfózis-folyam, ill. a minden élőlény felé áradó szeretet jellemzi korszakunkat, de a teljes életművet is. Tóth Menyhért Kecskeméten őrzött életművéből ezúttal a hatvanas években született alkotásai közül láthatunk 40 – részint jól ismert, részben pedig ritkábban kiállított – példát a Józsefvárosi Galériában.