ZOMÁNC KARCOLATOK- Nagy Judit kiállítása

Nagy Judit | 2020-11-23

A gödöllői Levendula Galériában rendhagyó, online kiállításmegnyitó keretében köszöntötte a tárlatot nézőket a Komáromban élő és alkotó Nagy Judit zománcművész. A jelen covid okozta körülmények közt ebben a formában valósulhatott meg a kiállítás.

A most falakra került képanyag javarészt ennek az idei, 2020-as évnek munkája. Hogy mennyire embert próbáló év ez, mindannyian saját bőrünkön érezzük.

Amit magam is megélek: az orientálódási bizonytalanság, a visszavonultság, a megritkult kapcsolattartás és a külső események leredukálódása. Mindez egy dolognak mégis kedvez: lehet mélyülni, napról-napra, hétről-hétre egy adott témánál maradva azt kutatni, kibontani, abból építkezni. S ebből töltekezni is lehet. Valóban mindvégig érezhető az alkotó folyamatok megtartó ereje, ami azért is lényeges, mert hiszem, hogy a képek hordozzák és továbbadni képesek ezt.

A kiállítással hadd hívjam be Önöket egy olyan képi világba, ahol kissé lelassul az idő, ahol megnyílik egy imaginális s mégis valószerű tér, ahol a csend otthonos s amelyben lehetséges a szellemihez való felfelé kapcsolódás. Ebben térben, ebben a létben alkotóként gyakorta, hosszasan időzök, hogy megkíséreljek megfogalmazni és áthozni képi üzeneteket - egy arra nyitott, befogadói oldalra.

A tűzzománcot választottam huszon éve alkalmazott technikámul, több okból is. Egyrészt megfogott a technika különlegessége s a benne rejlő lehetőségek végtelenje, másrészt ez a festészet és a grafika határterülete, ahol a rajzos-festői attitűdömmel a legmozgékonyabban találom fel magam az önkifejezésben. Maga a technika többezer éves múltra tekint vissza. Az ókori kultúrák szinte mindegyike alkalmazta ötvös díszítőművészetként, s e zománcműves hagyomány ma is él.

Iparművészeti területe mellett létezik azonban a XV. századtól indulóan képzőművészeti vonulata is. Ez az úgynevezett festett zománc, vagy festőzománc - amit magam is művelek. Egy csodálatos anyagról van szó. A zománc voltaképpen porrá tört színes üveg; mely por állagban, vagy vízzel higítva iszapzománcként vihető fel a fémlemezre. A technika sajátossága, hogy a felvitt kompozíció egy zománckemence izzó belsejében néhány perces égetéssel fixálódik.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kép a végleges formáját több festési- és beégetési fázison keresztül nyeri el. Azt lehet mondani, hogy egy tartós, örökérvényű kapcsolat köttetik a fém és az üveg között. A tűzzománcra mint egyfajta alkímiára tekintek. 850-900 C fokos kemencében égnek, izzanak át fázisról fázisra a képek. Ebből merítik sajátos, időtálló konstrukciójukat, belső erejüket. Az átalakulások játéka ez, mely leleményességre, újragondolásra, mérlegelésre, kockáztatásra hív. A felfestett képfázis ugyanis átalakul a tűzben. Részben előreláthatóan, részben nem kiszámíthatóan színében, felületében, vonalai tekintetében is nyerhet és veszíthet.

Minden égetés során. A kemencében az ő felépítettsége, a hőfok, az égetési idő és a kémia törvényei szabják meg, milyen metamorfózison megy át többszörösen, míg végül késznek mondhatom. Egy nagyon inspiratív anyag és folyamat ez. A képpel együtt lélegzem én is.

Alkotóként olyan lelkülettel dolgozom, mely szerint a fémlemez érintkezési határfelület fizikai- és magasabb valóságok között. A fátyolszerű vékonysággal, rétegről-rétegre felfestett áttetsző felületekbe többnyire természetelemű kifejeződések, alakok, arcok íródnak.

Arra törekszem, hogy a képek megmutassanak valamit a külső érzékekkel nem láthatóból, nem felfoghatóból, amiről mégis valamiféle bizonyosságunk van…Egyaránt vonz a fekete-fehér monokróm világa és a felragyogtatható színdimenziókba költözés. Visszatérő témám az ember, az emberi történetek, annak lelki-, szellemi aspektusai, ezeknek az kifejeződései az arcon keresztül. Membrán képeknek is hívom őket, mert áttetsző rezdülések születnek a fémlemezen. Egy áthallgatózás, egy a fátyol mögé látni akarás ez.

A kiállítás a „ZOMÁNC KARCOLATOK” címet viseli magán a technikai megfogalmazásokra utalóan s nem bánom, ha némi irodalmi áthallást is hordoz. A képek jelentős része ugyanis karcolt kép. A rézkarchoz hasonlóan itt is karctűvel hozom létre a rajzolatot a lemezen. Az történik, hogy a felfestett, megszárított zománcrétegbe karcolom, csiszolom a témám. Van ennek egy filigrán, finom, érzékenysége, a felület roncsolásából származó izgalmas esztétikája. A zománccal való munkában egy megtervezett véletlenszerűséggel dolgozom. Építek pl. az egymásba úszó színfoltok játékára, az egymásra írt felületek transzparens találkozására, a színek változékonyságára. Remek helyzet ez, mert előhívja a látóerőket és olyan további asszociációkat kelt, melyek mentén aztán szervezem a képet. Ugyanakkor vizuális élményekből is indulok. A megnyilvánult, megvalósult jelenből. A képek egy részénél ezért fotót használok. Az alkotófolyamat során pedig ezt gondolatisággal, érzésekkel, teremtőerővel lényegítem át. Egy kísérletező attitűd is motivál folyton: Izgat, hogy mindezen tartalmakat hogyan hozzák, képviselik és fejezik ki színek, felületek, formák a primer és együttes erejükkel?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Amikor nem a téma hív alkotásra, akkor az anyag. A réz és vaslemezek még kiaknázható lehetőségei. A fekete-fehér sokszínűsége, a zománcbeli színkeverések lehetőségei, a különböző faktúrakísérletek… A zománc precíz műfaj. Hajlok is erre. De nem bánom, ha egy repedés, egy felületi vakfolt, vagy egyéb hívatlan részlet olykor bekerül a képbe. Nem kell, hogy tökéletesen kimunkáltak legyenek.

Az alkotás létállapot. Abszolút jelenlevés. Ilyenkor, amikor a tudatos, a tudatalatti és a tudatfeletti határvidékén járok, a kezeim gondolkodnak. S megélhetek egy bizonyosságot ebben a cselekvésben, ebben a spontaneitásban.

Ezekkel a gondolatokkal nyitom meg a kiállítást, köszönöm a figyelmüket s ha tehetik látogassanak el, nézzék meg a valós térben is a kiállítást!

Elhangzott Gödöllőn a Levendula Galériában, 2020. november 13-án.

Főkép: A Nap nyomában 15x15 cm

Szöveg közi képek: Átutazó 15x30 cm, Éji láthatár 10x10 cm, Felhőbűvölők 15x15 cm, Átutazó 30x15 cm, Burokban 15x30 cm, Gubanc van 15x30 cm, Lassú víz 30x15 cm

Galéria: A kikötő felé 15x15 cm, Visz az út 15x15 cm, Nyárfáim 10x10cm

További képek