Új lehetőségek után kutatva

Magyar előadás is verseng a Szerbiai Hivatásos Bábszínházak Szemléjén Újvidéken.

Szombaton este hat órakor tartják a Szerbiai Hivatásos Bábszínházak 52. Szemléjének díjkiosztóját. Az ünnepi gálaműsoron kiderül, hogy az elmúlt héten bemutatott hat előadás közül melyik nyerte el a szakmai és a gyermek zsűri tetszését. Tijana Maksimović színésznő, Irina Somborac kosztümtervező és Igor Bojović dramaturg hat színészi alkotást is díjaznak, de odaítélik a legjobb szövegért, rendezésért, bábkidolgozásért, zenéért, díszletért és animációért járó elismeréseket is.

A zárórendezvény ünnepélyes lezárása lesz annak a hétnek, amikor kilencvenéves fennállását ünnepelte az újvidéki Ifjúsági Színház bábos részlege. A szervezők elsődleges célja az volt, hogy az előadások mellett olyan találkozókat szervezzenek, amelyekkel felhívják a figyelmet a bábművészet helyzetére területeinken. A keddi megnyitót követően már szerdán délben sor került egy tanácskozásra, amelyre a régió hivatásos bábszínházainak vezetőit és képviselőit várták. Mihajlo Nestorović, az Ifjúsági Színház igazgatója köszöntőbeszédében kifejezte sajnálatát, hogy a bábosok és rendezők mellett kevés hazai színházigazgató érkezett a tanácskozásra. Ugyanakkor kifejezte köszönetét a szkopjei és eszéki gyermek- és bábszínházak igazgatóinak, hogy eljöttek a szerbiai szemlére.

MEGBECSÜLÉS ÉS KÉPZÉS HÍJÁN

Az igazgató a bábszínházak helyzetéről szóló vita elején a házigazda intézmény példájával mutatott rá a művészeti ágazat jelentőségére: az újvidéki Ifjúsági Színház fiatal művészeket alkalmaz, akiknek munkája évente 70 ezer gyereket csábít a rendelkezésükre álló három színpadra. Mindezek ellenére még sincs saját tulajdonában  épület – mutatott rá az elsődleges problémára Nestorović.

Részlet A színháznak szeretettel című előadásból (Fotó: Az Ifjúsági Színház archívuma)

Kezdeményezésére a jelenlevők vitatkoztak a bábelőadások készítésének alapelveiről is: míg az idősebbek a hagyományos bábszínházi formák tudatosítását tartották elsődleges feladatnak, addig a fiatalok az újszerű megközelítéseket és a multidiszciplináris hozzáállást szorgalmazták. Kiemelték ugyanis, hogy képzések híján területeinken kizárólag azokra a nyitott fiatal színészekre számíthat a bábos szakma, akikben elég elszántság van a kísérletezéshez. Az ifjabbak hangsúlyozták a szakmában uralkodó hangulat változtatásának jelentőségét is: a jelenleg uralkodó felfogás szerint ugyanis azok dolgoznak a bábszínházakban, akik a hagyományos kőszínházakban nem tudtak érvényesülni. Ugyanakkor megkérdőjelezték a szemle azon alaptételét is, mi szerint hivatásos színházak bemutatkozását célozza meg. Intézményes oktatás híján ugyanis egyik létező bábszínház sem tekinthető hivatásosnak – hívták fel a képzés hiányára a figyelmet a fiatal bábosok.

Saša Latinović, a színház bábos részlegének vezetője kiemelte, hogy az újvidéki Művészeti Akadémia munkatársaként évek óta szorgalmazza a bábművészeti szak megnyitását. Egyelőre azonban egy választható tantárgyként sikerült becsempézni a bábozást az akadémia falai közé – vázolta a helyzetet a szakember, aki szerint a tanterv kidolgozásánál és az esedékes oktatás folyamán is problémát jelent a tanári káder biztosítása is.

Az igazgató a beszélgetés folyamán leszögezte, hogy a régióban sem jobb a helyzet: Észak-Macedóniában például csupán egyetlen hivatásos gyermekszínház működik. Nestorović felhívta a bábosok és rendezők figyelmét a szemle mögött álló UNIMA Központ céljaira is. Az UNESCO védelme alatt nemzetközi szervezet ugyanis olyan intézményrendszer kialakítását szorgalmazza, amely a bábművészet fejlődését szavatolja. Felszólította az egybegyűlteket, hogy a szervezet zászlaja alatt agresszívebben küzdjenek a bábszínházakat megillető elismerésért és jogokért.

MAGYAR BÁBELŐADÁS A SZÍNPADON

A bábszínházak képviselőinek találkozója mellett szerdán a Szél című előadással színpadra lépett a Kragujevaci Gyermekszínház bábos csapata is, de a Borsószem hercegkisasszony mesefeldolgozással bemutatkozott a Niši Bábszínház is.

Csütörtökön este a versenyprogramban a Szabadkai Gyermekszínház magyar bábjátéka került színpadra. A színháznak szeretettel című produkciót Bonjo Lugov és Konstantin Karakostov rendezték, és a bábművészet különböző technikai és vizuális formáit varázsolták a közönség elé.

Pénteken a belgrádi Duško Radović Kisszínház előadása mellett még egy magyar előadás lett volna. Ám a nagybecskereki Toša Jovanović Népszínház produkciója betegség miatt elmaradt. Lázár Helga rendező és Gimesi Dóra szövegíró az évszázadok óta időtálló Hamupipőke-történetet gondolták újra, amely éppoly reményt ad az önbizalomhiánnyal küszködő kamasznak, mint a méltatlanul gondolkodó kisgyereknek. Ezt az előadást hozták volna a fesztiválra.

Fridrik Gertrúd színésznő kérdésünkre elmondta, hogy a Szabadkai Gyermekszínházban már csaknem húsz éve együtt dolgozik a csapat, de Nagybecskereken is a próbák során egy összeszokott társulatba csöppent bele vendégszínészként.

– Egyikünk sem okleveles bábművész, hiszen területeinken nincs lehetőség képzésekre. Az idősebb kollégáktól igyekeztünk elsajátítani a bábozást, illetve azoktól a neves rendezőktől és szakemberektől, akik külföldi tapasztalatokat hoztak a színházainkba. Több szempontból is nehéz helyzetben vagyunk, ugyanis a mai gyereket a technikai eszközöktől kell becsábítani a bábelőadásokra. Kénytelenek vagyunk haladni a korral, ugyanakkor meg kell őriznünk a hagyományos mesék értékét is. Foglalkozunk olyan témákkal is, amelyeket néhány évvel ezelőtt még nem vittek színpadra. A szülők válása, a hozzátartozók halála olyan problémák, amelyeket nem kell tabuként kezelni. A célunk, hogy bármivel is foglalkozunk, azt a tőlünk telhető legjobban tegyük. Ugyanakkor magyar nyelvű bábelőadások készítőiként kénytelenek vagyunk szembesülni azzal az aggasztó ténnyel is, hogy jelentősen megfogyatkozott a közönségünk – mutatott rá a magyar társulatok további gondjaira a szabadkai színésznő, aki megerősítette a szemle jelentőségét is.

A versenyprogramot ma délelőtt a házigazda társulata zárja A kék nyúl után kutatva elnevezésű produkcióval. Az esti gálaműsorban az eredményhirdetés után színre lép a Banjalukai Gyermekszínház is, ezután bezárja kapuit az Újvidék Európa Kulturális Fővárosa 2021 projekt keretében megszervezett országos színházi szemle.

Főkép: Kilenc évtizedes fennállását ünnepelte az újvidéki Ifjúsági Színház bábos részlege (Fotó: Tóth D. Lívia)

Forrás: Magyar Szó