Szabadkán jártunk II.
Szeptember végén Szabadkán, a Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztiválon több érdekes bábszínházi előadást láthattunk és a Városi Múzeumban találkoztunk Ninkov K. Olga művészettörténésszel. Átadtuk az Art Limes legutóbbi Kép-Tár számait és a legújabb kiállításaink katalógusait, viszonzásként két nagyszerű művészeti könyvet kaptunk!
Két évvel ezelőtt már láttuk a múzeum Tornyai-kiállítását és erről, pontosabban Hódmezővásárhely és Szabadka művészeti kapcsolatairól született egy érdekes, hiánypótló és a témát alaposan feldolgozó kiadvány, melynek most bevezetőjéből közlünk egy részletet.
Részlet a bevezetőből
A Közös művészeti örökségünk nyomában elnevezésű IPA határon átnyúló program keretében – melynek rövid elnevezése nem véletlenül lett Art&Craft – első ízben kapott figyelmet és teremtődtek meg a feltételek ahhoz, hogy feltárásra és bemutatásra kerüljön Szabadka és Hódmezővásárhely, az egymástól mindössze 62 kilométerre fekvő városok művészeti hagyatékának kapcsolata. A kiindulási pontot a projekt elindításakor Tornyai János (Hódmezővásárhely, 1869 – Hódmezővásárhely, 1936) festő 1912. évi szabadkai önálló kiállításáról szóló adatok képezték, valamint a művésznek a szabadkai Oláh Sándor (Magyarcséke, 1886 – Szabadka, 1966) festőhöz fűződő barátsága és levelezése, illetőleg a hódmezővásárhelyi Majolikatelep Szabadkán megtartott 1913. évi kerámia tárlata. Maga a tény, hogy a szecessziós művészet és az Art&Craft mozgalom szabadkai térhódításának idején, az Alföldi puszta tájait megörökítő, a népi alkotóművészetért rajongó festőnek szerveztek kiállítást Szabadkán, aki a vásárhelyi múzeum megalapításának és a néprajzi gyűjtemény elindításának kezdeményezője volt, valamint hogy megszervezésre került a Majolikatelep tárlata, amely az egyedi művészi kerámiák első kiállításának tekinthető Szabadkán, de egy tágabb térségben
is, jó alapul szolgált ennek a két jelentős eseménynek a további feltáráshoz. A Majolikatelep szabadkai vendégszereplésének évében fejezték be a bécsi szecessziót hirdető városi bérpalota építését, és benne azt a városi műtermet, amelynek külső falán az Art&Craft mozgalom eszméjét megfogalmazó figurális kompozíció még ma is látható. Itt élt és alkotott a két világháború között Oláh Sándor, akinek a Szabadkai Városi Múzeumban őrzött csendéletén egy, a Majolikatelepen készült vásárhelyi kerámia szerepel – így ez a kép lett a projektünk jelképe és kiadványunk fedőlapjának képe. A projekt izgalmas pillanata volt, amikor kiderült, hogy Oláh Sándor is készített kerámiaterveket a Majolikatelep számára, és hogy az 1913-as vendégszereplés nemcsak Szabadka, hanem egy sokkal tágabb térség első kerámiatárlata volt. Szabadka emellett már akkor egy olyan hírnévvel rendelkező település volt, ami kivételes minőségű és mennyiségű Zsolnay kerámiával, valamint a historikus és szecessziós építészet, festészet és iparművészet számos szép példájával rendelkezett. Eddig kevésbé volt ismert, hogy ehhez a művészeti jelenségkorpuszhoz a vásárhelyi Majolikatelep egyedi kerámiája, valamint Tornyai vendégszereplése és az általa bemutatott szolgálólányának, Kovács Máriának festészete is hozzátartozott. így már tanulmányunk első részében bevezetjük történetünkbe a művésznők szerepkörének vonalát is. […]
[Ninkov K. Olga: Szabadka és Hódmezővásárhely festőművészeti és kerámiatörténeti kapcsolatai (1900–2020). Szabadka, 2020. Szabadkai Városi Múzeum]
További képek