Kortárs magángyűjtemények XIX. - válogatás Kacsuk Péter gyűjteményéből

Egyrészt szokásos, mert sok más gyűjtőhöz hasonlóan befektetésként indult a gyűjtése és aztán fokozatosan vált a befektetéstől független szenvedéllyé. Másrészt rendhagyó, mert a művészek és művek kiválasztásában nem az aktuális trendeket követi, hanem olyan műveket igyekszik beemelni a gyűjteményébe, amik mintegy kordokumentumként korunk társadalmi problémáira reflektálnak ironikus, sok esetben groteszk módon. A kiállításon bemutatott művek többsége is ebbe a kategóriába tartozik.

A jelen válogatás a találkozások témáját járja körül. A művészek és műalkotásaik közötti párbeszédek összetett hálóinak téren és időn átívelő szálait követjük és szőjük tovább minden újabb kiállítással, amelyek más-más kontextust teremtenek arra, hogy a művek találkozzanak és egymással kommunikáljanak. A mostani válogatás a képek és alkotóik közötti váratlan és szándékolt találkozásokat egyaránt a figyelem középpontjába kívánja helyezni.

Gyakran előfordul, hogy két alkotás, ami különböző művészektől származik valamilyen szempontból nagyon rezonál egymásra, például a technika, a szín- vagy formavilág, az üzenet vagy egyéb vetület mentén. A találkozások egy másik formája, amikor két művész életútjuk egy szakaszában alkotócsoportot hoznak létre és közös művekben fejezik ki gondolataikat, vagy amikor művészek egy közös kiállítás érdekében együtt hoznak létre műveket. A művek találkozásának egy különleges esete, amikor egy művész eleve két összetartozó művön keresztül akarja kifejezni gondolatait. Végezetül a művész és műgyűjtő találkozása is új műveket eredményezhet. A kiállítás ilyen találkozásokat mutat be a gyűjtemény anyagából válogatva.