TÉRFOGLALÁSOK – A Régi Műcsarnok történetei

Reprezentatív kiállítás a frissen restaurált Lotz-freskókkal a 150 éves Magyar Képzőművészeti Egyetemen.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem fennállásának 150. évfordulóját egy nagyszabású, az egész tanévet átívelő programsorozattal ünnepli. Az MKE150 fő pillére az a reprezentatív kiállítás sorozat, melynek harmadik, egyben utolsó nagy állomása a Térfoglalások - A Régi Műcsarnok történetei című tárlat február közepén nyílik az egyetem Barcsay Termében. A tárlat fókuszában a frissen restaurált, káprázatos Lotz-freskók állnak.

A tárlat középpontjában a frissen felújított Régi Műcsarnok épülete áll. Az 1877-ben átadott palota egykor a kortárs magyar művészet első kiállítóterének épült, ahol a párizsi Szalon mintájára rendeztek tárlatokat. Díszítésében a kor számos jeles alkotója részt vett, élükön Lotz Károllyal, aki a Magyar Képzőművészeti Egyetem Andrássy út 69. szám alatti épületében található, 2021-ben felújított falképek alkotója volt. Az épület később számos funkciót töltött be, itt működött egy ideig az Iparművészeti Múzeum elődje és a Plasztikon (a viaszbábuk múzeuma), 1928-tól pedig itt kapott helyet a kortárs magyar művészetet bemutató első állandó tárlat, az Új Magyar Képtár. 1945 után a Képzőművészeti Főiskola bérelte, és a mai napig az intézmény állandó kiállítóhelyének ad otthont. A tárlat a szimbolikus térfoglalás, kánonteremtés és reprezentáció-színrevitel fogalmai mentén, muzeális tárgyakkal és kortárs művekkel idézi meg az új pompájában ragyogó épületet és Lotz Károly kivételes jelentőségű falfestményeit.

A Műcsarnok épülete. Elischer Lajos rajza Pollák Zsigmond fametszete, Vasárnapi Ujság, 1875/18. szám

Az Andrássy út 69. alatt álló épület a világszerte híres sugárút egyik legszebb palotája. 1945 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem otthona, de hányattatott sorsa alatt volt kiállítótér, múzeum, műterem, vásári látványosság, hivatal, színház, sőt kabaré is. A díszes palotát, Műcsarnok néven, a Magyar Képzőművészeti Társulat emeltette, azzal a céllal, hogy - a párizsi szalonok mintájára -, itt rendezzék meg az évi, nagy képzőművészeti tárlatokat. Az 1877-ben elkészült épületet Láng Adolf tervezte, itáliai reneszánsz mintát követve. Az Andrássy 69. alatt felépült Műcsarnok volt a magyar kortárs képzőművészek első professzionális kiállítási tere: első 20 éve alatt sok ezer festményt, szobrot és grafikát tártak itt a közönség elé. 1882-ben itt mutatta be Munkácsy Mihály a Krisztus Pilátus előtt c. festményét, de itt kapott helyet az Iparművészeti Múzeum első kiállítása is. Amikor 1896-ban, a Hősök terén elkészült az új Műcsarnok, a Magyar Képzőművészeti Társulat átköltözött oda. Ettől kezdve az Andrássy 69. alatt álló palota neve ’Régi Műcsarnok’ lett. 1896 után a Régi Műcsarnokban a magas művészet átadta helyét a népszórakoztatásnak: Plasticon néven megnyílt a viaszmúzeum, 1907-ben pedig a Modern Színház Kabaré. 1945 után a palota kiállító tereiben a Képzőművészeti Főiskola műtermei leltek otthonra, az alagsori régi kabaré helyén pedig a Bábszínházat alakították ki. A Térfoglalások - A Régi Műcsarnok történetei kiállítás egyedülálló archív hang- és képanyagokkal - különleges régi dokumentumokkal, fotókkal, építészeti tervrajzokkal, műtárgyakkal - idézi fel a 19. századi Régi Műcsarnok szalontárlatainak hangulatát, de a századforduló kabaré miliőjébe is belefeledkezhetünk. A tárlaton az archív anyagokat modern és kortárs alkotások is kiegészítik: megcsodálhatjuk többek között Bernáth Aurél, Barcsay Jenő, Czene Márta, Csók István, Ferenczy Károly, Gróf Ferenc, Jovánovics György, Kósa János, Lengyel András, Lotz Károly, Réti István, Szőnyi István, Tranker Kata, Katarina Ševic, Vaszary János alkotásait is. A Képzőművészeti Egyetem hallgatói pedig új, izgalmas alkotásokkal reflektálnak az ikonikus palota történetére. A 19. században a belső udvart egy gyönyörű majolika kút díszítette - Fischer Mór porcelán-

 

 

 

 

 

 

 

gyáros ajándékaként -, amelyről csak dokumentumfotók maradtak ránk. Laneury Tom hallgató újraformálta a díszkutat, a Térfoglalások - A Régi Műcsarnok történetei kiállításra drótokból készítette el a majolika kút kicsinyített mását. Egy hallgatói csoport - Heim Fanni, Panák Laura, Döbröntei Klári, Sziládi Szabolcs - archív fotók felhasználásával látványos animációban eleveníti fel az épület első pár évtizedének hangulatát. A híres Lotz-freskók A Térfoglalások - A Régi Műcsarnok történetei kiállítás fókuszában az épületrész legnagyobb látványossága, a frissen restaurált, csodálatos Lotz-freskók állnak. A Képzőművészeti Egyetem Régi Műcsarnokának mennyezetét díszítő Lotz-freskók restaurálása 2021 végén fejeződött be, ugyanekkor újult meg az épület díszes előcsarnoka, aulája, lépcsőháza és rektori folyosója is. A nagyszabású felújítási projektet széleskörű kutatási munkák előzték meg, melynek célja az volt, hogy az évtizedek alatt súlyosan roncsolódott Lotz-faliképegyüttes és a Láng Adolf által tervezett épületrész neoreneszánsz belső terei újra az eredeti pompájukban legyenek láthatóak. A restaurálás során az épületrész díszítőfestése mellett a fa, üveg, fém és kő épületelemek is megújultak. A Lotz-faliképciklus allegorikus női figurái a művészeti ágakat - Festészet, Szobrászat, Rajz, Építészet, Iparművészet, Művészettörténet -, valamint az akadémikus művészet alapfogalmait - Valóság, Képzelet, Fantázia, Harmónia - testesítik meg. A Lotz-freskók restaurálása különleges szakértelmet igényelt, mivel a falfestések szekkótechnikával, száraz vakolatra, olajfestékkel készültek. A Térfoglalások - A Régi Műcsarnok történetei kiállítás bemutatja Lotz-freskók előtörténetét, festményváltozatait, valamint egy különleges válogatást is az egyetem Művészeti Gyűjteményének Lotz-kollekciójából. A káprázatos archív anyagot az egyetem volt és jelenlegi tanárainak és diákjainak a Lotz allegóriákhoz kapcsolódó munkái egészítik ki.

A Képzőművészeti Társulat 1886-os jubiláris tárlatának részlete, a nagy terem északnyugati szárnya. Weinwurm Antal fényképe. Vasárnapi Újság, 1886. november 9.

Révész Emese a kiállítás kurátora, a Művészettörténet Tanszék oktatója kiemelte: “Rendkívüli kaland Budapest egyik ikonikus épületének történetét megismerni és megmutatni
a nagyközönségnek. Célunk, hogy érzékeltessük ennek az épületlét a varázsát, ami ma is áthatja a tereit.”
Lázár Eszter a kiállítás másik kurátora, a Képzőművészet-elmélet Tanszék oktatója összefoglalta: “Az épület története nem egy lezárult korszak lenyomata: ezek ma is aktív
terek, melyeket a művészek és művészhallgatók nap, mint nap használnak. A Régi Műcsarnok múltja egyúttal az ő jelenük is.”A kiállítás designját a Képző látványtervező hallgatói valósították meg, a grafikai arculatát a Tervezőgrafikai Tanszék egyik hallgatója, Tarcsa Rebeka készítette. Az arculat alapmotívuma a mőbiusz-szalag, amely utal a kiállítótér egykori funkcióinak megismételhetőségére, egy történet lezárásának lehetetlenségére, valamint a fizikai adottságokkal rendelkező terekből való kilépés nehézségeire is.

A kiállítást Bojár Iván András művészettörténész nyitja meg 2022. február 15-én, 18 órakor

Kiállítók: CZENE Márta, CZIGÁNY Ákos, FESZL Frigyes, FUSZ Mátyás, GRÓF Ferenc, JOVÁNOVICS György, JUNGFER Gyula, KOÓS Gábor, KÓSA János, Adolf LANG, LENGYEL András, LOTZ Károly, PLATZER Antal, RÉVÉSZ LÁSZLÓ László, TRANKER Kata, Katarina ŠEVIC, SZÁSZ Veronika

Koncepció: RÉVÉSZ Emese
Kurátorok: RÉVÉSZ Emese, LÁZÁR Eszter
Az MKE150 projektvezetője és a kiállítás koordinátora: USZKAY Tekla
Grafika: TARCSA Rebeka

Az egyetem szombatonként tárlatvezetéseket tervez.

A kiállítás megtekinthető 2022. március 19-ig, hétfő-péntek: 14.00-19.00, szombat: 10.00-18.00.