Egy rejtélyes magyar festő Párizsban – 120 éve született Szóbel Géza
A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum és a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria közös szervezésben kisebb életmű-kiállítással tiszteleg Szóbel Géza (1905–1963) magyar származású, Párizsban alkotó festőművész születésének 120. évfordulója előtt.
A Komáromi születésű, zsidó származású alkotó szülővárosában, majd Budapesten, Berlinben, Prágában képezte magát, 1928-29 körül pedig már a művészet fővárosának számító Párizsban alkotott, ahol végül 1934-ben telepedett le. Korán kapcsolatba került a szürrealistákkal, illetve az École de Paris alkotóival, művészetét a háború előtt e két hatás formálta. 1937-ben részt vett Sonia Delaunay vezetésével a párizsi világkiállítás Palais de l'Air pavilonja számára készített monumentális freskójának kivitelezésében. A háború alatt hat éven át szolgált a csehszlovák hadsereg kötelékében Franciaországban, majd Angliában, ahol elkészítette a háború borzalmait és a zsidók szenvedéseit feldolgozó Civilisation és Dávid csillaga című grafikai sorozatokat, amelyek elemi erővel mutatják be az emberi szenvedést és kiszolgáltatottságot. Szóbel Géza Komáromban maradt teljes családja 1944-ben a holokauszt áldozata lett, a művész 1945 után pedig soha nem tért vissza szülőföldjére.


A különleges, fénnyel teli lazúrtechnikát alkalmazó festményei a háború után színesebbé, nyitottabbá és egyre absztraktabbá váltak. Figurái – harcos angyalok, gyerekrajzokat idéző alakok, gótikus ólomüvegablakra emlékeztető kompozíciók – egy olyan ősi és misztikus világ részei, ahol az ember még nem született meg teljesen. Szóbel Géza alapvetően melankolikus vizuális világa az 1950-es évek közepétől egyre elvontabb, oldottabb és dinamikusabb formálást követnek. Élete azonban rövidre volt szabva; még nyitva volt utolsó egyéni kiállítása Párizsban, amikor 1963 nyarán, 58 éves korában elhunyt.
Szóbel Géza festőművész életének és művészeti hagyatékának sorsa azonban halála után a második École de Paris sok emigráns művészéhez hasonlóan szinte a teljes feledés homályába merült. Művei már az 1970-es években szétszóródtak, a művészettörténet figyelmének látókörén pedig teljesen kívül esett munkássága. Szóbel, mint soknemzetiségű alkotó és egész Európát otthonának tekintő világpolgár végül egyik hazájában sem kapta meg a neki járó elismerést. Csupán a 2000-es évektől kezdett el a műkereskedelem felfigyelni műveire. Jelen kiállítás célja, hogy élete kronológiájának rekonstruálásával, szétszóródott alkotásaink felkutatásával múzeumi közegben is bemutassa a francia modernizmus egyik ígéretes, izgalmas, de elfeledett életművét.

Egy rejtélyes magyar festő Párizsban – 120 éve született Szóbel Géza (1905-1963) - Válogatás Makláry Kálmán gyűjteményéből
Helyszín: Ferenczy Múzeum, Szentendre, Kossuth Lajos utca 5.
A kiállítás megtekinthető: 2025. október 5. – november 9. (csütörtök-vasárnap, 10-18 óra között)
A kiállítás kurátora: Szabó Noémi művészettörténész
Szakmai konzulens: Makláry Kálmán
A kiállítás a Ferenczy Múzeumi Centrum és a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria közös együttműködésében jött létre.
Főkép: Kártyázók, 1950, olaj, fatábla, 78×98 cm, Kálmán Makláry Fine Arts Galéria jóvoltából
Szövegközi képek: Zenészek, 1950, olaj, fatábla, 220×110 cm, Kálmán Makláry Fine Arts Galéria jóvoltából, Szerelmesek, 1944, olaj, fatábla, 76×51 cm, Kálmán Makláry Fine Arts Galéria jóvoltából, Harcosok, 1949, olaj, fatábla, 53×64cm, Kálmán Makláry Fine Arts Galéria jóvoltából
Galéria: Szóbel Géza portréja, 1940 körül, a kiállítás megnyitóján készült fotók
Fotók: Ferenczy Múzeumi Centrum


