FUTÓTŰZ

A Radnóti Színház Alföldi Róbert rendezésében január 7-én Futótűz című bemutatójával nyitotta az évet.  Kováts Adél igazgató fontosnak tartja, hogy a színház nyitott társadalmi fórumként működjön, ezért választ olyan drámákat is, amelyek forrponton lévő társadalmi kérdésekkel foglalkoznak.

Ilyen alkotás Wajdi Mouwad darabja, a Futótűz. A dráma egyszerre hozza testközelbe a szülőföld élhetetlenségét és az egyén új, biztonságos lakóhelyre való menekülésének mozgatórugóit. Egy megrázó női sorson keresztül ad betekintést a történelemnek kiszolgáltatott egyén életébe.

Wajdi Mouawad libanoni származású kanadai drámaíró és rendező. Nyolc éves volt, amikor a családja Kanadába menekült a virágzó Libanont széttépő, tizenöt évig tartó felekezetek közötti polgárháború elől. A szerző a kétezres évek közepén robbant be a nemzetközi színházi köztudatba, Futótűz című darabja pedig világhírűvé tette. A dráma számos színházi díjat nyert. 2010-ben film készült belőle, amelyet a legjobb idegen nyelvű alkotásért járó Oscar-díjra jelöltek (Magyarországon Felperzselt föld címen vetítették).

A Futótűz középpontjában a szerelmes lány, Nawal, a későbbi anya története áll. Ő Kanadában végrendeletben adja békében felnőtt ikrei tudtára, hogy valahol él az apjuk, és van egy bátyjuk is. Az ikreket a végakarat nyomozásra sarkallja a Közel-Keleten. Egyre mélyebben belemerülnek a múltbéli háború máig ható borzalmaiba, és egyre tisztábban látják, hogy közös életük során anyjuk őket védte, midőn elhallgatta a vele történt borzalmakat. Nyomozásuk során megelevenednek a múlt jelenetei: Nawal a megpróbáltatások közepette is folyamatosan küzd és túlél, legyen szó nyomorról, háborúról, anyaságról vagy a traumák feldolgozásáról. A darabban megjelenik a nemek felelőssége: széthullott családokat látunk, a férfiak egyszerre áldozatai és okozói a katasztrófáknak, szerelmükkel vagy erőszakosságukkal elindítanak életeket, amelyekkel aztán a nők az új generáció felnevelésének ősi parancsát teljesítve magukra maradnak.

Wajdi Mouawad műve attól válik remekművé, hogy nem egy konkrét történelmi valóságra koncentrál. A libanoni háború értelmetlensége, pusztító ereje mellett a dráma központi témája a hagyományos szerepből a tanulás által felszabaduló nő döntései, sorsa és a múltbéli, generációkon átívelő traumák feldolgozása áll.

„A hírekben sokat hallunk a menekültkérdésről, ezért is fontos testközelből betekintenünk a jelenkori háborúk irracionális és erőszakos világába, amely a ma élő európaiak számára szinte felfoghatatlan. A Futótűz erre ad alkalmat a nézőknek itt és most, a kényelmesen élhető Budapesten.” (Kováts Adél Nawal szerepében)

„Hatalmas a szavak ereje. Mondani, mondani, mondani kell a dolgokat!'' (Futótűz)

 

FUTÓTŰZ

Fordította: Molnár Zsófia

HERMILE LEBEL - LÁSZLÓ ZSOLT, JEANNE MARWAN  - MARTINOVICS DORINA, SIMON MARWAN - OLASZ RENÁTÓ eh., NAWAL MARWAN - KOVÁTS ADÉL, NAZIRA - CSOMÓS MARI, ANTOINE | KATONA 2. - SODRÓ ELIZA, SAWDA - LOVAS ROZI, NIHAD - PÁL ANDRÁS, ABDESSAMAD |CHAMSEDDINE - SCHNEIDER ZOLTÁN, WAHAB |KATONA 1. |FOTÓRIPORTER - RUSZNÁK ANDRÁS, ZSIHAKE | IDEGENVEZETŐ - CSARNÓY ZSUZSANNA, ELHAME |MALAK - MARTIN MÁRTA, ORVOS | GONDNOK-  GAZSÓ GYÖRGY

       Dramaturg: Kelemen Kristóf

      Jelmeztervező: Nagy Fruzsina

      Díszlettervező: Menczel Róbert

      A rendező munkatársa: Őri Rózsa

       Rendező: ALFÖLDI RÓBERT

    
      Fotó: Gergely Bea

További képek