Vörös Rébék- tatai ősbemutató

Ábrahám Ágnes | 2017-06-04

A Vörös Rébék, Arany János késői balladái közül talán a legeredetibb, mely egy népmondai töredék alapján íródott. A musical ballada, szerkezetében is Arany nagyszerű versét veszi alapul, s olyan kérdéseket vet fel, amelyekre talán minden nap keressük a választ.

Pesty-Nagy Kati a darab ötletének megszületésével kapcsolatban elmondta: - valójában már Főiskolás korában érezte- ennek a balladának a világa olyannyira magával ragadja, hogy egészen biztosan foglalkoznia kell még vele pályája során. Leginkább a történet titkai, ki nem mondható részletei vonzották, mindaz, ami talán csak a sorok mögül szűrődik ki, szinte észrevétlenül. Az előadás számos kérdésre reagál majd egyszerű, élhető és átérezhető szituációkban, emberivé varázsolva akár egy boszorkánynak hihető lény történetét, vagy varázsossá álmodva egy hétköznapi asszony meséjét.

Az alkotási folyamat legnagyobb kihívása mindenképpen az, hogy bár a mű eredeti műfaja a ballada, a néző számára mégis egy egész történetet kell átadni, okokkal, indokokkal, magyarázatokkal, jól érthető emberi viszonyokkal. Pesty-Nagy Kati ezzel kapcsolatban így fogalmaz:- Természetesen kutatásokat is végeztem, hogy rálelek-e az eredeti Rébék történetre, de ez nem fellelhető, így egyfajta ősi fantáziavilágot hívtunk segítségül. Ajánlatot teszünk csupán a nézőnek, ajánlatot arra, hogy egy-egy szereplőt mi motiválhat, miben ütközik a másik karakterrel, s mi váltja ki bennük a drámaiságot, a tragédiát. Nem mondjuk, hogy mindez feltétlenül így történt, de kinyitjuk a képzelet kapuit, és azt mondjuk, hogy esetleg történhetett így is... Arra feltétlenül fel szeretnénk hívni az emberek figyelmét, hogy a felelősség nem mindig csupán egyetlen ember vállán nyugszik, s, hogy egy-egy rossz döntésünk mások sorsát is megpecsételheti.

Az Arany János Emlékév nemcsak emlékezés, tisztelgés a magyar irodalom egyik halhatatlanja előtt, hanem egyfajta szembesítés is. Régmúlt és mai világunk szembeállítását, akkori és jelenlegi világunk, értékeink, összehasonlításának tanulságait fedheti fel, s ha figyelmesek maradunk, az egykor és a ma találkozása olyan ajándékokat adhat számunkra, amelyek megerősítve vihetnek tovább minket utunkon. Nincs ez másként a készülő musical ballada esetében sem, hiszen a mű színpadra állításának egyik kulcskérdése az, hogy mit üzen ez a mű a ma emberének, hogyan aktualizálható művészileg? „Feltétlenül a felelősségről üzen, s arról, hogy érdemes hinnünk abban, hogy még az utolsó pillanatban is visszafordulhatunk téves vagy rossz utakról. A döntéseink és a sodródásaink között különbséget kell tudnunk tenni, s fel kell ismernünk, ha nem a saját utunkat járjuk. Ebben a műben elkésnek a felismerések, s ezért van, ami már visszafordíthatatlanná válik… Ha jól értjük majd a darabot a nézőtéren, akkor beszivároghat a mondanivalója a hétköznapjainkba is, s talán segítségünkre lesz abban, hogy kisimítsunk régről hordozott konfliktusokat.”- nyilatkozta a rendező, aki örömmel mesél a produkció legfontosabb eleméről, a zenéről is: - Az egész előadás a zenéjével együtt lesz teljes. Fantasztikus a zenei világa, életem eddigi legjobb döntése volt, hogy Derzsi Györgyöt kértem fel zeneszerzőnek. Tele van számos fantasztikus slágerrel az előadás, miközben finom és érett a zenedramaturgiája, hihetetlenül erősek a zenei karakterrajzai, és imádnivaló a zenei humora. Összességében azt gondolom, hogy egy csodálatos közös élmény lehet ennek az előadásnak a megszületése, tele remek tehetséggel, úgy érzem, hogy közös ügyünkké válhat így az alkotás, miközben a sajátunk lesz, tatai lesz, mégis az egész ország számára méltó és talán - örökérvényű mondanivalójában.

A musical ballada szereposztása és alkotói:

Pörge Dani: Pásztor Ádám

Pörge Dani Édesanyja: Petrozsényi Eszter

Rébék: Kecskés Tímea

Kasznár:Vadkerti Imre

Sinkó Tera: Bucsi Annamária

Pap: Turek Miklós

Görög utazó: Sándor Dávid

Bőgyy Bella (Tera barátnője): Mezei Kitty

Kácsint Kátó (Tera barátnője): Bodnár Vivien

Szellemhang (felvételről): Derzsi Joja

Koreográfus: Sándor Dávid

Vetítés: Papp Pala László

Zenei vezető: Derzsi György

Rendező: Pesty-Nagy Kati

A musical ballada megszületése tisztelgés Arany János meghatározó és örökérvényű költészete előtt, s egyben része is annak a missziónak, mely a zenés színház közérthető nyelvén szólva hozza közel a valódi kultúrát a fiatalokhoz.  A Vörös Rébék musical ballada ősbemutatója július 28-án, 21:00 órától lesz a tatai szabadtéri színpadon.

Fotók: Pesty-Nagy Kati hivatalos oldala

Forrás: tata.hu

 

További képek