Két határon túl - Preko dve granice - Cez dvoje hraníc

| 2015-09-08

Egy új felvidéki művészegyesület kiállítása Zentán

Az új évezred első évtizedének elmúltával – mint ez számos magyarországi művészeti társaság esetében is megfigyelhető volt – a révkomáromi székhelyű Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága tevékenységében is a kifáradás, a fásultság jelei voltak észlelhetők, és ezért 2014 nyarán a mintegy hetven alkotót összefogó társaság tagságának egy része úgy döntött, hogy új szervezetet hoz létre, s ekkor a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete huszonkilenc tagot összefogó szerveződésként kezdte meg tevékenységét. Az új művészeti egyesület első, tehát bemutatkozónak minősíthető fellépése a komáromi Limes Galériában 2015 nyarán megrendezett kiállítás volt, amely természetesen nem hathatott a mindent elsöprő meglepetés erejével: e tárlaton a jól ismert, munkásságukat évtizedek óta, vagy a közelmúlt évei során Szlovákiában építő, jobbára az idősebb generációhoz és a középnemzedékhez sorolható magyar alkotók mutatták be az új művésztömörülés közösségét vállalva legújabb munkáikat. Most e révkomáromi kiállítás anyagából válogatott tárlat vendégeskedik a délvidéki Zentán.
 
Az új egyesület tagságát festők, grafikusok, szobrászok, iparművészek és építészek alkotják.
A képző- és iparművészek termését vizsgálva – a globalizáció, a művészeti áramlatok korlátozatlan térnyerése, nemzetközivé lett jellege, a modernizmus rendkívül összetett, megannyi kifejezésformát, műteremtési aspirációt ötvöző-szintetizáló korában – nem fedezhetünk fel, és így nem is jelölhetünk meg valamifajta helyi jellegzetességeket, karakteresen e művészközösséget jellemző vonásokat, markáns stilisztikai vagy tartalmi összefogó jegyeket. Csupán azt regisztrálhatjuk, hogy technikai és anyagalkalmazási sokrétűség, műfaji változatosság, és a hagyományos műformák kultiválása, a klasszikus modernista műtárgyalakítási gyakorlat jellemzi az egyesület tagjainak munkálkodását. A figuratív nyelvezet éppúgy jelen van, mint a nonfiguratív megjelenítés, a valóságidézést és az elvonatkoztatást is éppúgy árnyalhatják az expresszív alkotói szándékok és nyomhagyások, mint a lírai-meditatív, bensőséges vallomások. Ha mégis valamilyen közös jegyet szeretnénk megjelölni, akkor az emlékszerűségről, a valóságidézés foszlékonyságáról és tünékenységéről, a dolgok megragadásának és felmutatásának eltökélt szándékáról kell elmélkednünk. A konkrétumok, a szigorú tárgyszerűségek, a határozott koncepciók világának megnyilvánulását az építészek jelenléte és fellépése garantálja: egyéni arculatú, fantáziadús, megvalósult és még csak tervekben létező produkcióik dokumentációja a szlovákiai magyar tervezők európai rangú építészeti munkásságáról adnak hírt.
 
Egy régi, szlovákiai magyar alkotókat összefogó művészeti egyesület működése után és nyomán most, a harmadik évezred második évtizedének derekán egy új szervezetbe tömörült művésztársaság kezdi meg munkálkodását: új célokkal és új reményekkel. A társaság zentai kiállítása biztos alapokról, magabiztos törekvésekről, korszerű szemléletről tanúskodik, jelentőségteljes műveket vonultat fel. Kívánjuk, hogy a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete segítse az alkotókat művészeti terveik megvalósításában, adjon teret a tehetségek kibontakoztatásának, és teremtse meg a lehetőségeket, a nyilvánosság fórumait – mint amilyen ez a zentai is – a művek és a közönség termékeny találkozásának.
 
                                                                                                                          Wehner Tibor
                                                                                                                       művészettörténész


 
Két határon túl képzőművészeti projekt keretén belül a révkomáromi Limes Galériában 2015. július 24. – augusztus 23. között fogadták a szervezők a vajdasági alkotókat, ahol a huszonnyolc hivatásos képző- és iparművészek 2-4 művének bemutatására volt lehetőség.  A huszonhat felvidéki művész tárlata Zentán,  a Thurzó Lajos Művelődési- Oktatási Központ galériájában 2015. szeptember 16.– október 16. között tekinthető meg. Ezt követően október 19. – november 15-ig tartó időszakban Szabadkán ArtPorta Galéria, Művészeti Szalon Városi Galériában mutatjuk be a műtárgy-együttest.
 
A programsorozat művészeti menedzsere Miglinczi Éva művészeti író. A két művészettörténész, Wehner Tibor és Szarka- Mándity Krisztina kurátorok mellett a szervezési, lebonyolítási feladatokban a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet megbízott igazgatója Gondi Martina, Mezei Erzsébet zentai grafikusművész, a MAMSzE kuratóriumának tagjai, Kopócs Tibor, Csémy Olivér, Litomericzky Nándor, a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány képviseletében Virág Jenő, és a szabadkai ArtPorta Galéria fenntartója vesznek részt.
Mindkét művészcsoport fontosnak tartja a határainkon túli magyar művészek/művészet bemutatását, s alkotásaikon keresztül betekintést nyújtanak arról a közegről, mely ha nem is ismeretlen,  mindenesetre kevéssé ismert a két határon túl élők számára.

Támogatók
 
Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.
Kernstok Károly Művészeti Alapítvány
Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete
Vajdasági Magyar Művelődési Intézet
Gerecse-Plusz Kft.
Nemzetstratégiai Kutatóintézet
 
 

 

További képek