Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi: a Soltis Lajos Színház bemutatója Kőszegen

Ölbei Lívia | 2020-08-17

Most is műsoron van a celli Soltis Lajos Színházban a múlt évi koprodukciós bemutató, a Cinóber hadművelet. Az idén a Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi című mesejátékot vitte színre közösen a celli társulat és a Kőszegi Várszínház: nagy érdeklődés mellett tartották meg a Jurisics-vár lovagtermében a premiert.

Biztosak lehetünk benne, hogy az Árgyélus-sztorit is hosszan repertoáron tartják. Főleg, hogy ez az álomkergetés a Soltis Lajos Színház alakot váltó, de időről időre újra fölbukkanó saját történetei közé tartozik. Az a tény pedig, hogy ez az előadás is a Kőszegi Várszínházzal együttműködésben jött létre, csak emeli a tétet. Külön öröm, hogy az idén nyáron (a járvány okozta sokszálú bizonytalanság közepette) sem kellett nélkülöznünk a kőszegi koprodukciós bemutatókat. Ahogy Pócza Zoltán, a várszínház igazgatója minden adandó alkalommal hangsúlyozza: az intézmény számára nemcsak az együttműködések fontosak, hanem a sokszínűség és az értékteremtés, értéktámogatás is. Az Árgyélus-bemutató alkalmával Pócza Zoltán és Gelencsér Ildikó művészeti titkár fölköszöntötték a 40. születésnapját ünneplő Soltis Lajos Színházat: az ajándékot Nagy Gábor, a társulat alapítója-vezetője vette át.

Mese, nem mese

Az Árgyélus és Tündérszép Ilona mesejáték, elsősorban a gyerekközönségnek. De a mesékkel mindig csínján kell bánni: az emberi mélyrétegeket érintő történetek gyakran éppen a felnőtté váláshoz kínálnak útjelzőket. És bár a Gergei Albert által széphistóriaként papírra vetett Árgyélus-történet gyökerei a népmesekincsből táplálkoznak, az eredendően bábszínpadra írt változat szerzőjének nevét is érdemes megjegyezni. Gimesi Dóra átirata önálló alkotás, amely nemcsak az égi és földi szerelem feszültségeit mutatja és oldja fel, hanem a nagy útkereső történetek sorába is beemeli Tündérszép Ilona és Árgyélus kergetőzését és egymásra találását.

Boldogságkeresők

A darab ráadásul nyomtatásban is hozzáférhető. A győri Vaskakas Bábszínház hiánypótló sorozatának (dráMAI mesék) első kötetében (Régi magyar történetek) jelent meg 2014-ben. Ahogy Nánay István Boldogságkeresők címmel a kötet előszavában írja: „(…) az írók előadás-lehetőséget kínálnak, a színrevivők pedig éljenek e lehetőséggel.” A Soltis Lajos Színház – ezúttal Nagy Zsuzsi rendezői irányításával – megfogadta a tanácsot: élt a lehetőséggel.

Dobok és dimenziók

Nem lehet véletlen, hogy az új „soltisos” Árgyélus-előadás (a darabban rejlő párhuzamokon túl) elsősorban a Csongor és Tünde-történetet hívja elő, de még a Szentivánéji álom konfliktusai is fölsejlenek a nagy utazás csillagfényes égboltja mögött. A körökből épülő, fényekkel működtetett sokrétű díszlet (látvány: Szűcs József „Szöcske”, fényterv: Nagy Zsuzsi, technikus: Csula Emil, Nagy Zsuzsi) egyrészt az utazás filozófiájának ad különös dimenziókat, másrészt az élet teljességét szimbolizálja, mint az alma, harmadrészt a körök mögött föltáruló perspektívák újabb nagy történeteket hívnak elő.

A Csongor és Tünde-asszociációkat erősíti, hogy 2004-ben Somogyi István rendezett már – több alakban újjászülető – Vörösmarty-előadást Celldömölkön. A sámándobok mellett a Ság hegy varázserejét hívta segítségül Csongor úrfi boldogságkereső utazásához. Az előadást aztán az Árpád-korból itt maradt dömölki romtemplommal a háttérben is játszották.

Bolyongás és felnövés

Sőt: rendezett Csongor és Tündét Nagy Gábor társulatával Kinszki Judit tanárnő is (a budapesti Vörösmarty Gimnázium dráma tagozatának egyik alapítója, a Soltis Lajos Színház színiskolásainak máig tanára). De még arra is volt példa, hogy egy felvidéki turné alkalmával a legváratlanabb helyeken tűntek föl a tündérek, miközben a városi park bokrai között Kinszki tanárnő Mirigy szerepében ringatta álomba Csongor úrfit.

A máig műsoron lévő 2017-es celli Szentivánéji álom pedig (Nagy Péter István rendezésében) azért illeszthető be ebbe a sorba, mert az Athén melletti erdőben bolyongó, összezavart szerelmesek ugyanúgy a boldogságot, vagyis önmagukat keresik, mint Csongor, Árgyélus, Tünde és Tündérszép Ilona. És a bolyongás végére a Shakespeare-hősök mindannyian felnőnek: megtalálják önazonosságukat.

Megvan és folytatódik

Ahogyan az idén 40 éves Soltis Lajos Színház vonzása is abban áll, hogy a társulat szerteágazó tevékenysége mindig önazonos. Ennek legújabb bizonyítéka a Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi. És van még egy „trükk”: az önazonosság megvan, de az álomkergetés folytatódik.

Árgyélus királyfi szerepében Piller Ádám László. A két ördög: Tóth Ákos és Tóth Artúr
 

Fotó: Szendi Péter

VAOL