Pannonia lelkületét Janus Pannoniustól Csorba Győzőig sokan megfogalmazták szebbnél szebb művekben. Táj, néplélek, hagyomány, archaikum?
A Komárom-Esztergom megye képzőművészetével foglalkozó irodalom számos alkalommal hivatkozott arra a szerepre, amit a tatabányai Bányász Képzőművészeti Szabadiskola, később hivatalosan Bányász Képzőművész Kör – röviden: „szakkör” - a megye művészeti életében betöltött.
Az 1989-ben, Budapesten alapított Ludwig Múzeum az első olyan intézményként jött létre a volt szocialista országokban, amely az egyetemes kortárs művészetet mutatta be. Az alapítók, és adományozók, Peter és Irene Ludwig célkitűzése volt, hogy a keleti és nyugati művészetet és kultúrát közelebb hozzák egymáshoz.
Ha jól számoltam, a csaknem tíz éve eltávozott mester, Gerzson Pál tárlatán százötvenkilenc (!) mű szerepel. A legnagyobb méretű festményektől egészen a szinte tenyérnyi akvarellekig. És ez az életműnek csak az a – számomra legizgalmasabb – része, amely maga mögött hagyván a "realista" képeket (portrékat, figurális ábrázolatokat), a fölszabadultabb, légiesebb, a valóságot absztraháló, hogy nem mondjam organikus absztrakt világot fogja magában.
A kiállítás a Magyarországon először szereplő Jerzy Grochocki lengyel képzőművész és hat magyar kortársa közötti kapcsolódási pontok felkutatásával kísérletet tesz az alkotók gondolkodásmódjában felfedezhető párhuzamok és eltérő irányok feltárására a geometrikus művészet területén.
Mészáros Zsolt művészettörténész megnyitóbeszéde a GEOMETRIKUS GENERÁCIÓK című kiállításon.
Ember Sári legújabb munkáiban szorosan épít korábbi kiállításaira, ugyanakkor egy másik, fiktív nézőpontból gondolja újra a családi örökség, a múltfeldolgozás témáit és az embereknek a tárgyakhoz való viszonyát.
A Hejettes Szomlyazók művészcsoport 1984-ben alakult és 1992-ben szűnt meg. Akkor jött létre, amikor a korábbi tiltások, betiltások, a legkülönbözőbb akadályoztatások már egyre kevésbé éreztették hatásukat; majd a többpártrendszer konszolidációja idején oszlott fel.
Az ötven éve együtt dolgozó művészpáros fő témája a modern városi létezés. Gilbert & George műveinek középpontjában mindig a művészek állnak mint „élő szobrok”. Elegáns megjelenésükkel gúnyt űznek az arisztokráciából, miközben a tabuk és művészeti konvenciók határait feszegetve az aktuális társadalmi jelenségekről kommunikálnak műveikben.
A Ferenczy Múzeumi Centrum kollekciójának 1951 óta tartó gyarapítása módszeres gyűjtőmunka eredménye, amelynek folyamatáról a közönség többnyire az új szerzeményeket bemutató tárlatokból értesülhet; legutóbb a Szentendrei Képtárban volt ilyen kiállítás 2010-ben.
Szurcsik József Bálványok és hősök című kiállításának megnyitója július 8-án 11 órakor lesz a Dubniczay-palota Várgalériájában. Köszöntőt mond Hegyeshalmi László, a Művészetek Háza igazgatója, a tárlatot megnyitja Puskár Krisztián zenei kurátor, médiamunkás.