Sűrű anyagban lubickolva

Klájó Adrián munkái a szintézisteremtés igényével készülnek. A rurális szubkulturális közeg, ahonnan származik, és ahol semmit sem dobnak ki, hanem újrahasznosítanak, aztán ismét újrahasznosítanak, találkozik az immár urbánus, artisztikus igényű újrateremtéssel. Egész nyugodtan nevezhetjük ezeket az alkotásokat erősen hermetikus igényű reciklázs-művészetnek is, a szinte felkínálkozó lehetséges konceptuális olvasattal egyetemben.

Szerelme a türkiz

A türkiz egy olyan szín, amelyről csak pozitívumok jutnak eszünkbe. Pesti Emmáról is. És Emma türkizei különösen szépek, könnyedek. Még egy pici tengerillatot is hoznak. Nyáréjszakát idéznek, és téli alkonyokat. Emmának nemrég nyílt kiállítása a szabadkai Kunst Caféban. És már nem az első.

Nádas Alexandra ürügyén

A művészet ürügyén. Az emberi gondolkodás ürügyén. Feltéve, hogy van még értelem, amely felfogja azt, ami igazából a közvetlen tapasztalatban válik valóságossá.

„Odaáll az ember a szélére, és átnéz"

Gerzson Péter szobrászművész emlékkiállítása, Budapest, Artézi Galéria, 2017

Ipari táj, ereszkedő angyalokkal

Kárpáti Tamás festőművész kiállítása Tatabányán.

Az Esztergomi Művészek Céhenek 25 éve

„Navigare necesse est. Hajózni szükséges, halljuk az újra meg újra visszatérő latin mondást. Hajózni kell akkor is, ha szélcsend van, hajózni, ha viharba kerültünk, hogy kikerüljünk belőle és ne süllyedjünk el. Hajózni kell, ha sem ködben, sem éjjel, sem nappali fényben nem jelzi világítótorony a veszélyes vizeket vagy éppen, elrejtve a révet, hamis fényeket villogtat.

Ünnepi többszólamúság – 2016

A Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete (MAMSZE) kiállítása a Limes Galériában, Révkomárom, 2016. december 16 – 2017. január 30.

Mítoszok – Nagy János kiállítása Tatán

2016. december 3-án nyílt meg a tatai várban Nagy János szobrászművész kiállítása. Nagy János 2015 óta Tatán él, ez a kiállítás ezen a helyszínen mintegy bemutatkozó kiállítása volt.

Árny a kövön – Ország Lili művészete

A MNG folytatva a magyar művészet meghatározó egyéniségeit feldolgozó kiállítássorozatát, Ország Lilinek (1926–1978), a modern magyar művészet egyik kiemelkedő alakjának életművét mutatja be. A több mint háromszáz művet felvonultató kiállítás két különlegességgel is szolgál. Egyrészt hazai és külföldi analógiákkal, Bálint Endre, Vajda Lajos, Paul Delvaux, Giorgio de Chirico, Vieira da Silva, Toyen és Zoltan Kemeny műveivel párhuzamban szemlélteti a művész látásmódjának alakulását.

Interjú Takács Marival, a Gúfó – sorozat illusztrátorával

Hova utazna Gúfó, ha Takács Mari írná a mesét? Mi jelentette a legnagyobb kihívást számára az illusztrálás során? Gyovai Katalin interjúja során többek között ezekre és még több izgalmas kérdésre is választ kaptunk!