Arcrejtők / Face-hiders

Alapvetően a farsangi szezonra hangolták a tematikát, de ezen túl is a portréábrázolás új útjai, kortárs hajtásait szeretnék feltérképezni változatos műfajú alkotásokon keresztül. A kiállításra kerülő videó-installáció, grafika, fotó, festmény, szobor, objekt jellegű munkák megmutatják, hogy az emberben milyen mélyen gyökerezik a vágy az identitásváltásra, kipróbálni más személyiségeket, a saját énünk tükrét az arcot elrejtve próbáljunk érvényesülni a karrierünk során, magánéletünkben, vagy akár csak a hétköznapok egyhangúságát magunk mögött hagyva, ideig-óráig kikapcsolódni.

Kiállító művészek: Jagicza Patrícia / Kupcsik Adrián / Gaál József / Tettamanti Ádám / Tomasz Piars /Chilf Mária / Magyarics Tibor / Michal Janowski / Perlaki Gergely / Erdei Krisztina

A megnyitó kezdete: 2017. február 16. csütörtök 19:00 óra

Helyszín: LATARKA - Andrássy út 32-basement, Budapest, 1061

A kiállítást megnyitja: Sipos Tünde / művészettörténész - Ludwig Múzeum

Kurátor: Bársony István / építész

Megtekinthető: 2017. március 16-ig

Téli ünnepeinkben egyszerre van jelen a meghaló és újra feltámadó természet, a káosz és a rend párharca, a felnőtté válás, a szerelem, a termékenység és a házasság motívuma, valamint a szerencse és a szerencsétlenség, tehát a kiszámíthatatlan sors, amely ellen hiába lázadunk.

A farsang a német mesélni, pajkosságot űzni szóból eredve, a vígság azon időszakát jelzi, mely a húsvéti nagyböjtöt megelőzi. Pontos időpontja és elnevezése országonként változik. Egykoron ezek a pogány ünnepek és szertartások véresek voltak, szinte minden esetben emberáldozattal végződtek. A saturnaliák tragikus hősét például sorshúzással választották ki. Életének utolsó heteit abban a tudatban töltötte, hogy a végzetes óra eljöveteléig õ az ünnepség királya, akinek mindenki engedelmességgel tartozik és mindent megkap, amit csak megkíván, de a saturnalia végeztével önkezével kell véget vetnie életének. Halálával azonban lezárul a zűrzavar ideje és megszületik az új rend. Így pl. az olasz karnevál a "Hús, isten veled ! " ( carne-vale ) szólamból származik. E hagyományt a keresztény egyház nem volt képes a nép tudatából kiirtani és így kénytelen volt e pogány-kori ünnepekre keresztény színezetet ruházni. Az egyik legfontosabb, legelterjedtebb hagyomány, hogy álarc mögé rejtőzzünk.