„A művészi kifejezés nem lehet őszinte, ha nincs összefüggésben a művész vagy mester lelki alkatával. Ki vagyok? Fazekas, keramikus, szobrász? Legyek csak mester, kézműves! Az utolsó fazekas! Megtisztelő, hiszen a görögök is csak azok voltak." (Németh János)
Idén lenne kilencven éves, és harminc éve halt meg Kumpost Éva Munkácsy-díjas keramikusművész.
A komáromi Jézus Szíve plébánia templom „kiemelkedő nemzeti érték”. Joggal kapta ezt a hivatalos minősítést, maga az épület és rendkívül igényes belső berendezése is.
Ma is lehet újat mondani a multitalentumként tisztelt Kozma Lajos építész-grafikus-iparművész-tanárról. Ez volt a konklúziója a Kozma Lajos – újratöltve című konferenciának, minikiállításnak- és adattár-előzetesnek, amely új megvilágításban mutatta be az alkotó életművét.
Dunaújváros főterén már több mint tíz éve ott tündököl kortárs építészetünk jeles alkotása, a hatalmas Krisztus Király-plébániatemplom. A harminc méter magas homlokzati toronypárjával messziről hívja látogatóit.
Van ami elválaszt és van ami összeköt, van ami közös de van olyan is amit nehezen érthetünk meg. Nemcsak az idő, de az adott időszak felfogása, lehetőségei és kívánalmai is elválasztják a kiállításon szereplő hat művészt viszont összeköti őket az, hogy mindannyian számos feladatnak megfelelő nők és az üveg anyaga, amelyet művészi önkifejezésük elsődleges eszközének választottak.
Kilencvenegy éves korában, 2023. július 13-án elhunyt Mészáros Éva, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével kitüntetett textilművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Kiváló pedagógusként adta tovább tudása javát, hiszen folyamatosan részt vett a divattervezők utánpótlás-nevelésében. Egész életében azért küzdött, hogy a magyar népművészet ne vesszen el, és az emberek természetesnek tartsák, hogy a népi örökségünk emlékét a ruházatunkon is lehet viselni.