Vonzódások és választások

Az idei könyvhétre jelent meg Szénási Zoltán legújabb kötete, a Papírforma, melyben az irodalomtörténész, szerkesztő az elmúlt tíz évben született kortárs magyar művekről írott kritikáit, esszéit adja közre.

Az előszóban megosztja leendő olvasójával, hogy ne számítson a 2008-tól 2018-i terjedő évtized irodalmi trendjeinek bemutatására, mert a mostani kötetbe sűrített szövegek folyóirat felkérésekre és „személyes gesztusokból” született írások. A kötelező- és szabadon választott kritikák külön szálazása érdekes játék lenne, de tekintettel a kronológia szerint sorjázó szövegek minőségére, a lényeget illetően ennek nincs jelentősége. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy Szénási felkészült, alapos, érzékeny irodalomtörténész, aki szerkesztői gyakorlatának rutinjából adódóan (is) „érti és megérti” a szerzőket. A harmincegy írás mindegyikéből érezhető a művek iránti őszinte érdeklődés, a nyitottság és az alkotói erőfeszítések tisztelete. Ennek az attitűdnek egy mondatos erős példája: „Ritkán fordul elő, hogy egy fiatal költő első komoly jelentkezésekor olyan kötetet adjon ki, amely azután egész életművének meghatározó mércéje lesz.” Ha fiatalok, emeljünk ki másik szövegrészletet: „Az irodalom világába betörni kívánó fiatalok az új mediális közegben (ami a századelőn a nyomtatott sajtó volt) az interneten, blogszféra világában teremtik meg saját fórumaikat, birtokba veszik a fiatal irodalom intézményeit, s lendületet, életet, pezsgést visznek a kortárs irodalomba.” Valóban, a világhálón az irodalmi nyilvánosság új egyéni és közösségi terei teremtődtek meg, közülük a jobbak feltételezhetően integrálódnak a magyar irodalom meglévő (el)ismert fórumaihoz. A kötetben szereplő művek szerzőinek névsorában a fiatalok ( pl. Fehér Renátó, Áfra János) mellett, a Szénásihoz közeli korosztály elismert tagjait (pl. Danyi Zoltán, Gál Ferenc, Szálinger Balázs) találjuk. A vonzódásokhoz és választásokhoz újabb statisztika: egy szerzőt négyszer, kettőt háromszor, illetve kétszer is elért a kritikus figyelme. A hármas egységbe szerkesztett (Nagylevegő, Egyperces virrasztások, Helyi érdekű vélekedések) Papírforma személyesebb megközelítéseket ad Jász Attiláról és Vasadi Péterről. Talán kell némi elszántság ahhoz, hogy kritikai válogatást vegyünk kézbe, de az olvasás öröméhez új (eddig kimaradt) szerzők (pl. Cseke Ákos) felfedezése is járulhat. (Napkút, 2018)

 

Portré: Szénási Zoltán facebook oldal - Hegedűs Gyöngyi fotója