X. KORTÁRS KERESZTÉNY IKONOGRÁFIAI BIENNÁLÉ

KIÁLLÍTÁSI FELHÍVÁS! A Kecskeméti Katona József Múzeum Szent vendégség (Eucharisztia/Úrvacsora) címmel országos kortárs képző- és iparművészeti kiállítást rendez 2020. március 7. – április 25. között a kecskeméti Cifrapalotában, májustól Budapesten, a Párbeszéd Házában, majd végül augusztus-szeptemberben a Műcsarnokban, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódó tárlat részeként.

A biennáléról: Keresztény-, vallásos-, szakrális-, egyházi- és liturgikus művészet. Mikor alapító kurátorként elindítottuk Kecskeméten a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálékat, tudatos döntés volt a részünkről, hogy az adott lehetőségek közül a legszélesebb kört érintő területet választottuk. Véleményünk szerint ugyanis a kiállítás-sorozathoz kapcsolódó, s az előbbiekben említett fogalmak bármelyikének a kiemelése esetén, jelentősen leszűkítettük volna a lehetőségeinket a 21. századi kortárs magyar művészeten belül. A keresztény tematikát, mint az európai művészet egyik legfőbb összetevőjét, egyfajta útjelzőként kiemeltük, sőt a sorozat nevében is jeleztünk. A sorozat sikerét jelzi, hogy a biennálé első kilenc alkalma során összesen 1105 alkotást tudtunk kiállítanunk a mindenkori zsűri után a kecskeméti Cifrapalotában.
A kiállítás tematikája: A biennálé tematikája ezúttal kivételesen egy aktuális eseményhez, a 2020 szeptemberében sorra kerülő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz (is) kapcsolódik. Ennek ellenére a biennálé továbbra is hangsúlyozottan ökumenikus. „A limai dokumentum, az Egyházak Világtanácsa Teológiai Bizottságának ökumenikus szemléletű megnyilatkozása már azt is kijelenti, hogy »Az Eucharisztia a megfeszített és feltámadt Krisztusra való emlékezés (anamnészisz), azaz Krisztus egyszer s mindenkorra végbevitt, s az egész emberiségért mindig érvényes áldozatának élő és hatékony jele« (B/5–8. p.). A szentmiseáldozatot az egyszeri keresztáldozat szakramentális jelenvalóvá tételeként kell felfogni, nem pedig annak kiegészítéseként. E téren napjainkban már messzemenő egyetértés uralkodik a katolikus és protestáns teológusok között.” (Dolhai Lajos: Az Eucharisztia a keresztények egységének jele. In: Új Ember Hetilap, 2018. jan. 20.)
„Az Eucharisztia ünnepén, Úrnapján ez az antifóna hangzik el az Egyház imájában, a zsolozsmában: »Ó szent vendégség, melyben Krisztust vesszük, kínszenvedésének emlékét idézzük, Isten kegyelmével eltelik a lelkünk, és megkapjuk jövendő dicsőségünk zálogát«. Ez a liturgikus szöveg összekapcsolja Krisztus kereszthalálának és feltámadásának a titkát a vendégség gondolatával. A Szentírás a legfontosabb erények közé sorolja a vendégszeretetet. A befogadás emberi gesztusán túl mélyebb rétegek is feltárulnak itt. […] Az Egyház számára minden szentmise »szent vendégség«: Jézus a házigazda, a hívő pedig újraéli a szentírási történéseket. A kenyérben és a borban jelenvalóvá válik Isten szeretete, áldozata, a halálon aratott győzelme. Ugyanakkor ez az ajándék el is kötelezi a befogadóit, feladatot bíz rájuk: nekik is gyakorolniuk kell a vendégség, a befogadás etoszát: »Törd meg az éhezőnek kenyeredet, és a hajléktalan szegényt fogadd be házadba. Ha mezítelent látsz, öltöztesd föl, és ne fordulj el embertársad elől« (Iz 58,7).” (Dr. Török Csaba egyetemi tanár inspirációs segédlete teljes egészében elolvasható november 4-től a Kecskeméti Katona József Múzeum honlapján.) Olyan, a művészettörténetből már jól ismert, szimbólumok (pl. bárány, hal, kenyér, kalász, misztikus malom és szőlőprés), illetve jelenetek, történetek kapcsolódnak a kiírásunkhoz, mint például A három angyal látogatása Ábrahámnál (Ter 18,1–15); A széder-vacsora (Kiv 12); A kánai menyegző (Jn 2,1–12); A kenyérszaporítás (Jn 6,1–15); Beszéd az élet kenyeréről (Jn 6,22–65); Az utolsó vacsora (Mt 26,17–29); Az emmauszi vacsora (Lk 24,13–35); s a Biblián túl az eucharisztikus csodákat megjelenítő Szent Gergely pápa miséje, vagy éppen a bolsenai mise.
Bár a téma teológiai indíttatásúnak tűnhet, mégsem egyszerű „tankönyvi” illusztrációkat várunk, hanem az eredeti elképzeléseinket folytatva, a kiírt téma minél magasabb szintű, egyéni jegyeket is hordozó, a kortárs vizuális (és ikonográfiai) nyelvezet segítségével a ma embere számára is átélhető
módon megfogalmazott művészi feldolgozását, értelmezését. II. János Pál pápát (Levél a művészeknek) idézve: „Meghívlak benneteket, hogy fedezzétek föl újra a szellemi és vallási dimenzió azon mélységeit, melyek a művészetet legnemesebb kifejezési formáiban mindig jellemezték.”

Oberfrank Luca alkotása
Jelentkezők köre: Kortárs (professzionális, 18 éven felüli) képző- és iparművészek. (Természetesen a művészeti egyetemek hallgatóit is szívesen látjuk.) Január 12-ig mindenkinek lehetősége van „előzsűrire” (a beadandó mű fotóját az alábbi e-mail címre várjuk: gyergyadesz@gmail.com), melynek során arra tudunk választ adni, hogy érdemes-e egyáltalán az adott alkotást a biennálé zsűrije elé bocsátani.
A művek beadásának helye és ideje: (Fontos! Rendkívül szigorúan kezeljük a beadási időpontokat! Különösen a Kecskeméten kívüli helyszíneken, mivel nincs lehetőségünk a megadott idősávon kívül átvenni és őrizni a műveket!)
Budapesten (1.): Klebelsberg Kultúrkúriában (1028 Bp., Templom utca 2–10.), január 16., csütörtökön 11–14 óra között (megközelíthető a Széll Kálmán tértől a 61-es villamossal Hűvösvölgyig, onnan 64, 64A, 264-es vagy 257-es busszal a Templom utcai megállóig) – információ: 1/3920-860 és ifj. Gyergyádesz László (30/287-2549)
Debrecenben: Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Alkotóműhelyben (4024 Debrecen, Szent Anna u. 18., a bejárat a Kossuth utca felől közelíthető meg az UniCredit Bank melletti szervizút végén) január 16-án, csütörtökön 8–12 óráig; január 17-én, pénteken 14–18 óráig – kontakt: Dr. Czárné Belgyár Szilvia (20/338-3029, e-mail: czarne.szilvi@debrecenimuvkozpont.hu)                                                                                                                                                                                                  Budapesten (2.): Párbeszéd Házában (1085 Budapest, Horánszky utca 20.) január 22., szerdán 10–13 óra között (Itt adhatóak le a nagyobb méretű művek!) – kontakt: Kákonyi Júlia (30/289-3599; kj.faludigaleria@gmail.com)
Budapesten (3.): Skoda Éva Műterem-Galériában (1196 Bp., Hunyadi u. 129/a.), január 23., csütörtökön 10–14 óra között – információ (jan. 20-tól): Osztényi Éva (30/564-5754), Skoda Éva (30/904-6001)
Gödöllőn: Levendula Galériában (2100 Gödöllő, Remsey krt. 21.), január 20–22-ig, nyitvatartási időben (hétköznap 10–18, szombaton 9–13 óra között) – információ: Sz. Jánosi Erzsébet festőművész (30/286-9395; levendulagaleria@gmail.com)
Kecskeméten: Cifrapalotában (6000 Kecskemét, Rákóczi út 1.), január 16–17. (csütörtökön és pénteken) és 20–24. (hétfőtől péntekig), 10–15 óra között – információ: Hegedűs Anna (30/2572-371) és (de csak jan. 20-tól) Osztényi Éva (30/564-5754)
Szegeden: Rajz-művészettörténet Tanszéken (6723 Szeged, Brüsszeli krt. 37.) január 22. és 23., szerdán és csütörtökön 9-16 óra között – kontakt: Deák Zoltán festőművész (70-433-1272, deak61@jgypk.szte.hu)
A művek beadásának feltételei: Műfaji és technikai megkötések nélküli kiállítás, ahol például animációs filmmel, ruhával, táblaképpel, plasztikával, videó installációval egyaránt lehet jelentkezni. A kiállításra beadott grafikai jellegű műveket csak megfelelően keretezve (üveglap + bilincs kombinációt nem!) fogadjuk el. Installáció jellegű művek esetében a kiállíthatóság technikai feltételeit az alkotónak kell biztosítania és előzetes fotót kell hozzá biztosítania a zsűrizés előtt. A nem Kecskeméten beadható művek maximális méretei (kerettel együtt!) sík (és nem összetekerhető, összehajtható) művek esetében 130x160 cm, míg a térbeli kiterjedésű alkotások esetében a kb. 40 kg súlyhatár mellett egy mikrobusz raktere a mérvadó. Az ismertetett méreteket meghaladó műveket csak Kecskeméten, vagy Budapesten, a Párbeszéd Házában lehet leadni a megadott
időpontban. (Érdemes a későbbi vitákat elkerülendő, előtte 1 héttel elküldeni véleményezésre a mű reprodukcióját a kurátor e-mail címére: gyergyadesz@gmail.com.) A műveket csak a helyszínen kitöltött adatlappal + biztonságosan szállítható csomagolásban (pl. puffancs fólia) együtt vesszük át. (Postai úton csak a gyűjteménynek felajánlott, azaz vissza nem küldendő műveket fogadjuk el anyagi okok miatt.) Az adatlap letölthető lesz a Kecskeméti Katona József Múzeum honlapjáról is! Az adatlap alsó és felső felének kitöltése után kettévágandó, az egyik példány az alkotóé, míg a másik a múzeumé lesz.
Műleírás (új beadási feltétel): A korábbiaktól eltérően, mindenkire vonatkozó kérés, hogy az alkotója néhány (kb. 5-6) mondatban mutassa be, elsősorban tartalmi szempontból, a saját alkotását. Ez ui. jelentősen megkönnyíti a zsűri munkáját, s természetesen fontos lesz majd a jövő kutatói számára is. A műleírásokat a kurátor e-mail címére (gyergyadesz@gmail.com) kérjük, legkésőbb január 23-ig!

Lencsés Ida alkotása
Zsűri: Elsődlegesen a minőség biztosítása és a díjazott alkotások kiválasztása végett a rendezők zsűrit kérnek fel. (A zsűrizés várható időpontja: 2020. január 27.)
Beadható művek száma: A várhatóan nagyszámú jelentkező miatt minden alkotó max. 2 alkotást adhat be. Sorozat esetében a zsűri fenntartja a jogot annak szétbontására, ha az tartalmilag lehetséges.
Katalógus: A kiállítás kecskeméti megnyitójára színes katalógus jelenik meg. Installációs jellegű művek, animációs filmek, fotó alapú, digitális kompozíciók és nyomatok esetében jelentősen megkönnyítené a munkánkat, ha az alkotója digitális reprodukciót is tud mellékelni a kurátor email címére.
Művek felajánlása a kecskeméti múzeum gyűjteményébe: A keresztény biennálékhoz kapcsolódik az a majd két évtizede folyó módszeres gyűjtői tevékenység, melynek eredményeként a Kecskeméti Katona József Múzeum képző- és iparművészeti gyűjteményén belül létrehoztunk egy, a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető, speciális gyűjteményi egységet. A kollekció jelenleg már több mint 400 alkotásból áll. Gyarapítási keret hiányában a fő módszer a művészek felkérése, rábeszélése arra, hogy ajánlják fel műveiket a múzeumnak. A műveket nem csupán a jövőnek őrizzük, hanem igyekszünk minél több alkalommal már napjainkban is bemutatni. 2019-ig 15 olyan kiállítást rendeztünk, melyen a kecskeméti kollekciót egy-egy válogatást keretében tártuk a nagyközönség és a szakma elé (pl. Vigadó, Szent István Bazilika, Erdős Renée Ház, Budapest; Zsinagóga Galéria, Eger; Pécsi Galéria, Pécs). Közülük a látogatottsági rekord a Tihanyi Bencés Apátsághoz kapcsolódik, ahol 2019 nyarán, mindössze 6 hét alatt, 59.892-en tekintették meg a vendégkiállításunkat! Amennyiben Ön is csatlakozna alkotásával az egyre jelentősebb kortárs keresztény tematikájú gyűjteményünkhöz, úgy azt nagy köszönettel fogadjuk. (A szándékot a beadáskor az adatlapon lehet bejelölni.)
Információ: Érdeklődni a biennále kurátorától, ifj. Gyergyádesz László művészettörténésztől lehet az alábbi telefonszámokon (76/480-776; 30/287-2549) és email címen (gyergyadesz@gmail.com). Postacím: 6000 Kecskemét, Cifrapalota, Rákóczi út 1. (Zárójelben mindenképpen írja rá a kurátor nevét, vagy hogy „keresztény biennálé”!)
Kecskemét, 2019. október 16.

ifj. Gyergyádesz László művészettörténész,
Móra Ferenc-díjas főmuzeológus, a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Osztály vezetője, a biennálé alapító kurátora

Főkép: Bohus Áron alkotása