Grendel Lajos Kossuth- díjas íróra emlékező alkotások

Miglinczi Éva | 2024-01-25

A Felvidéki Magyar Szépművészeti Egyesület 2023-ban képzőművészeti pályázatot hirdetett meg Grendel Lajos (1948–2018) Kossuth-díjas író születésének 75. évfordulójára emlékezve.

A pályázó művészektől elsősorban a Grendel regényeiben megjelenő  nemzedéki, nemzetiségi sors- és létproblémákat feldolgozó, Közép-európai abszurditásokat bemutató alkotásokat, valamint Grendel portrékat vártak. A munkák értékelése képzőművészeti, és irodalomtörténeti szempontokat figyelembe véve történt meg. A zsűri: Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, Tóth László József Attila-díjas író, az MMA tagja,  Dr. habil. Szunyogh László Ferenczy Béni-díjas szobrászművész, Novotny Tihamér művészeti író, szerkesztő, Grendel Ágota az író özvegye, Miglinczi Éva a kiállítás kurátora.

A Felvidéki Magyar Szépművészeti Egyesület képző-és iparművészeti pályázatában az  egyéni, történelmi- és társadalmi élményhalmaz feldolgozását kérték a művészektől  és azt, hogy a grendeli verbalitást fordítsák át a vizualitás nyelvére. A zsűri elé került alkotásokban a kritikai nézőpontok mellett megbúvó hitvallások fedezhetők fel. A kiállító művészek akár a Grendel művek filozófia telítettségéből merítkeztek, akár a személyes, családi, történelmi életszituációkból táplálkoztak, az alkotások nem múltba révedők, hanem újrafogalmazott víziói a változás reményének. Print átdolgozásokat, grafikákat, kollázsokat, pasztell, akrill és olaj technikával készült portrék láthatóak a kiállításon. A kiállításon a sokrétű téma választás, látásmódok mind egyközpontúak, Grendel Lajos irodalmi munkásságára reflektálnak, vagy Grendel portrék.

 

 

 

 

 

 

 

 

A tárlat nem adhat teljes körképet arról, hogy a képzőművészek miként látják Grendel alkotói periódusait, de a formák, a kifejezési módok mégis megérinthetik a Grendel ’75 kiállítás  kép-nézőit. A pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma kiállítóhelyének első helységében a Grendel művekre és a korra reflektáló művek láthatók. A kiállítótérbe lépve feltűnik a kiállított anyag sokszínűsége, melyek gondolatokat és érzéseket tükröznek, s helyenként  társadalomkritikai megfogalmazásokat látatnak.  

A Felvidéki Magyar Szépművészeti Egyesület pályázati felhívásában olvasható Szeberényi Zoltán irodalomtörténész gondolat mely szerint Grendel: „ Az egyéni, nemzedéki, nemzetsors-és létproblémáit háromszor, három irányból, hasonló módszerekkel körbejárva […] kegyetlenül leszámol  az egyéni és közösségi illúziókkal, hagyományokkal, irodalmi konvenciókkal, s ezzel végrehajtva a szlovákiai magyarszéppróza első, jelentős eredményekkel kecsegtető újítását.”

Ennek az újításnak a fonalát tovább gombolyítva születtek meg azok az alkotások, melyek Grendel irodalmi munkásságára reflektálnak. Az emberi létnek, az új idők várt  hitének,  a pozitív és a  groteszk  életszemlélet megmutatására törekedtek az alkotók, néhány képben szürrealista víziókat hajszolnak, de az élet-akarás minden képben jelen van. Ezek a képi narratívák létünk külsőségeinek látszatvilágát hordozzák, a jó és a rossz szüntelen harcát és a megtisztulást hirdetik. A múltat idéző, de a jelenben tudatosult művek a grendeli univerzum rendezettségéről szólnak. Az alkotók a saját képi rendszerük felépítésekor a grendeli alapokra építkeztek, az író emléktárát  tudatosan építették be alkotásaikba, s  Grendel Lajos személyes mitológiájának alkotóelemeit konzerválták a művekben. A képzőművészeti alkotások nem közölnek konkrétumokat, nem közölnek megkérdőjelezhetetlen állításokat, az „olvashatóság”  és az absztrakció különféle átmenetei fedezhetők fel az alkotásokban.

A művek közül kiemelném Fecsó Szilárd kassai képzőművész többjelentésű, a téma felvetést markánsan megfogalmazó alkotását. Fecsó a „Bejövő és kimenő üzenetek” installáció- fotókollázs assemblage-ban a szlovákiai magyarok szlovákosításának törekvését jeleníti meg. A három egységből álló kompozíció első egysége hat, kisebb méretű fotókollázsában  ismeretlen ismerősök alig felismerhető portréja, a második egységben arcképek egy nagy képben, már tömbösítve megjelennek meg. A műtárgyegyüttes harmadik darabja egy fehér koffer, ez különböző információkat (levelek, jegyzetek, rajzok, történetek, újságcikkek, hivatalos iratok stb.) tartalmaz. Fecsó a kompozícióban tudatosan használja a fehér színt, mely  fény és tisztaság jelképe, az új kezdetet de a gyász  szimbóluma is.

Végvári Gergely festőművész képi narratívájában erőteljes gondolatokat fogalmaz meg. A szimbolikus látomásokban megjelenő figurák nem az emberi valót, hanem a meggyötört, megalázott lelket jelenítik meg,  a jó és a rossz harcát és a megtisztulást hirdetik.

A második teremben Grendel Lajos portréit kerültek bemutatásra. Az alkotók Grendel Lajos szimbolikus alakját néhol lírai tartalmakkal, máshol  groteszk formavilággal láttatják, mégis  tiszteletben tartva az író emlékét.

A portrékészítés tapasztalt festőnek is kihívás, ugyanis ez egy nagyon intim, kényes műfaj. Felvetődhet mennyire van helye a mai korban az élethű valóság ábrázolásnak. A pályázati kiírásban nem volt meghatározva  Grendel Lajos naturalisztikus megjelenítése, viszont a zsűrizéskor elvárásként fogalmazódott meg, hogy a műnek vissza kell adnia karaktervonásait. A kiállított  művek egyedi megfogalmazásában néhol a grendeli művek tükröződnek, másutt az Grendel érzésvilágát kifejező alkotások születtek, mindezt különféle technikai és műfaji megoldással oldották meg az alkotók.

Kovács-Csonga Anikó képzőművész rajzos elemekben bővelkedő, linómetszés technikával készült, abszurd nézőponttal megfogalmazott portréjának különlegessége maga a technika. Az alkotó a linóleummetszést, a sokszorosító grafikai eljárást használta. A már kész metszeteket nem dúcként használta, hanem a linóleum negatívot tekinthetjük kész műnek.

Kopócs Tibor grafikus-festőművész munkájáról így írt Tőzsér Árpád: „Kopócs Tibor munkája az egész Grendel-univerzumot tartalmazza: tele van iróniával, a világ intellektuális látásával, kritikával filozófiákkal, sztoicizmussal és az élet szeretetével. De ha az alkotója azt a címet adta volna a műnek, hogy A malomellenőr (Mészáros Sándor mondta egyszer Grendelről, hogy inkább néz ki kedélyes malomellenőrnek, mint írónak), Grendeltől függetlenül is lenne mondanivalója. Jelentése egzisztenciális, tehát egyetemes."

Az utóbbi években a kortárs művészet fő áramának diskurzusában ritkán jelentkeznek az alkotók irodalmi tematikára reagálva. A grendeli - irodalmi - témát megfogalmazni úgy, hogy az hiteles legyen, aktuális maradjon figyelemre méltó teljesítmény. A tematika sikerét erősítik a személyes életszituációk, az önálló hangú stílusok beemelése, így jelentős műtárgyegyüttessé  alakult a Grendel ’75 pályázat anyaga.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kiállítás Tóth László József Attila- díjas író ötlete alapján jött létre. A pozsonyi kiállítás szervezője a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma- Jarábik Gabriella igazgató asszony, a kiállítást Feke Arnold igazgató helyettes installálta.

A projekt együttműködő partnerei: Felvidéki Magyar Szépművészeti Egyesület- Miglinczi Éva, Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma- Jarábik Gabriella, Szlovákiai Magyar Írók Társasága- Hodossy Gyula, Kernstok Károly Művészeti Alapítvány- Virág Jenő

A rendezvény támogatója: Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozata

Köszönet Pécsi Györgyinek az MMA Kiadó vezetőjének.

 

KIÁLLÍTÓ MŰVÉSZEK

A.Bak Péter, Bánsághi Tibor Vince, Bárány T. rézia, Bészabó András, Bugyács Sándor, Büki Zsuzsanna, Czikó Imola, Csurák Erzsébet, Drozsnyik István, Fábry János, Fecsó Szilárd, Gáspár Péter, Holló István, Jakobi Anna, Jánosi Anna, Szilágyi Jéger Teréz, Kelemen Dénes Lehel, Kemp Zsuzsa, Király Zsuzsa, Kopócs Tibor, Koppány Attila, Kóthay Péter, Kovács Csonga Anikó, Kovács Péter Balázs – KPB, Léphaft Pál, Lévai Ádám, Lévay Jenő, Lovas Kinga, Lőrincz Zsuzsa, Magyar József, Mátrai István, Méry Beáta, Miske Emő, Székely Móri Márta, Nagy Judit, Neuberger István, Ovidiu Petca, Pál Csaba, Pállay József, Réti Ágnes, Ruzics Csilla, Sáfár Pál, Sárkány Balázs, Simon Zsolt, Siska-Szabó Hajnalka, Stefanovits Péter, Szabó Andrea, Szabó Bonifác, Szabó Henrietta, Szabó János, Ujhelyi Gabriella, Városi Gabriella, Végh Éva, Végvári Gergely

Tovább a galériába

 

Főkép: Szilágyi Jéger Teréz alkotása

Szövegközi képek: 1-3 kiállítás enteriőr, 4- Végvéri Gergely, 5 - Kovács Csonga Anikó, 6-7 kiállítás enteriőr

Galéria: Fecsó Szilárd assemblage, Kopócs Tibor, meghívó

További képek