Az OSZMI kiállítása Büky Béla bábjaiból


Büky Béla bábművész hagyatékát bemutató kiállítás nyílt november 3-án a Marczibányi Téri Művelődési Központ aulájában, az M Galériában. Árnyfiguráit, kesztyűs bábjait és terveit az érdeklődők a Gyermek-és Ifjúsági Színházi Szemle és a művelődési központ nyitvatartási ideje alatt tekinthetik meg november 19-ig.
Árnyjátékos – bábjátékos
Büky Béla az első világháború alatt, katonaként ismerkedett meg a bábjátékkal. A korszak jellemző bábművész-pályafutásához hasonlóan ő is képzőművészként indult. A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János növendéke volt, kezdetben árnyjátékkal foglalkozott.
Pályafutásának elejét jelképező, fekete kartonból készült árnyfigurái egyszerű technikával készültek. Az alakokat színes selyemmel törte meg, így az előadás árnyai is színesek lettek. Ezekből a bábfigurákból a Tücsöklakodalom című előadás szereplői láthatók.
Alkotómódszerének egy igen fontos pontjára világít rá a kiállítás: az árnyjátékok létrehozását minden esetben megelőzte egy tervrajz elkészítése: erre a képre az előadás szövegét és az árnyfigurákat is előre megrajzolta, egyfajta sűrítményét adva a leendő előadás látványtervének és hangulati elemeinek.
A kiállításon az 1930-as évektől jellemző, kidolgozott, rendkívül karakteres kesztyűsbáb-figurái is láthatók, melyeket A. Tóth Sándor hatására kezdett el előadásaiban alkalmazni. Budapesten és vidéken is játszott, bábjaiban a vásári és a művészi bábjáték formavilága ötvöződött. Főként a népköltészetből kölcsönzött témákat, ismert népdalokat, balladákat dolgozott fel, de olyan klasszikusok is előfordulnak alkotásaiban, mint Fazekas Mihály Lúdas Matyija; Arany János A fülemüle, A bajusz, Jóka ördöge; vagy éppen Petőfi Sándor János Vitéz című művei. Előadásmódjának érdekessége az volt, hogy gyakran előre küldte a bemutató kottáját leendő játszóhelyére, elősegítve a közönség interakcióját.
Fotó: OSZMI és Imre Barnabás