Fal-képek - Posta Máté és Zakariás István kiállítása Kassán

Képiró Ágnes | 2024-02-23

Posta Máté és Zakariás István Fal | Képek című közös kiállítása 2024. február 23. és március 19. között tekinthető meg a MaJel Rovás Centrum Figuratif Galériájában Kassán.

A tárlat két jó barát, két jól együttműködő alkotótárs egy közös témát különböző és egymáshoz közeli aspektusokból körüljáró, rendkívül friss szemléletű, mégis a hagyományokat maximálisan tiszteletben tartó kiállítása.

Mindkét festőművész a MAMŰ Társaság tagja, Zakariás István a szervezet elnöke is egyben. Posta Máté pedig a Szolnoki Művésztelep törzstagja. Eddigi művészi pályájuk mintegy két évtizedet ölel fel. Nem ez az első közös kiállításuk, 2011-ben a tükröződés sorozataikkal is bemutatkoztak már együttesen, most pedig a fal tematikát járják körül, mely – csakúgy, mint a tükröződés és alapvetően az épített környezet, annak és díszítőelemeinek állapotváltozásai – évek óta foglalkoztatja a két alkotót.

A falnak, mint univerzális szimbólumnak számos, akár egymással ellentétes jelentésrétege van, hiszen a fal elválaszt, távol tart, de védelmezhet is. Bezár, de meg is óv, biztonságban tart. Lehet üres, vagy tartalommal telített. Vizsgálhatjuk környezetébe ágyazva, vagy önmagában, nagy összetett egészében, de részleteiben, elemeire bontva is. A fal egy olyan jelkép, mely mindenkinek mást jelent, kimondva a szót, mindenki belső szemeivel vizualizál valami egyéni karakterű fal-látványt.

A fal mint jelenség és jelkép egyéni és egyetemes vetületei egyaránt megmutatkoznak Posta Máté és Zakariás István faltematikájú képein. A témához való viszonyuk ugyan sajátos, egymástól jól elkülöníthető ábrázolásmódjuk mégis számos ponton érintkezik, ezáltal élénk párbeszédet alkot egymással a két alkotó. Mindketten az utca, az exteriőr oldaláról közelítik meg a problémát, s mindketten egy-egy jellemző részletet ragadnak meg. Műveik realista jellegük ellenére sajátosan absztraháltak. Falrészleteik korunkról szólnak, még akkor is, ha az adott épületek falai hosszú évszázadokkal korábban épültek a páratlan építészeti örökséggel rendelkező Velencében Posta Máté alkotásai esetében. Századfordulós budapesti polgárházak épületelemeit ismerhetjük fel, valamint felismerhetetlenségig kiplakátolt régi

 

 

 

 

 

 

 

gyárépületek, vagy éppen a szocializmus korában épült paneltömbök szebb időket is látott tűzfalainak részletei tárulnak elénk Zakariás István képmezőin. Mindkét alkotóra érvényes az, hogy a pusztuló felületábrázolásaik a múlandóságra utalnak, jelezvén, hogy az értékek elmúlásában nemcsak az ember, hanem az idő is fontos tényező. A különböző korok együttállásai eredményeznek rétegzett egyidejűséget, legyenek azok kopások, vagy egymásra ragasztott óriásplakátok felszaggatásai. A kép és szöveg együttes megjelenítése a képmezőn is közös jegye a két alkotónak, noha Posta Máténál az identifikálást, Zakariás Istvánnál inkább a dialogikus és az interdiszciplináris viszonyt erősíti. Kétségtelen, hogy mindketten látni, befogadni, viszonyulni tanítanak alkotásaikkal, melyek paradox módon ablakként nyitnak új, vászonként funkcionáló, urbánus jellegüktől megfosztott, esztétizáló falakat a kiállítóterem valós fizikai falain. Műveik, falaik – túlmutatva a vizualitáson – a dolgok mögé látásra, a mögöttes tartalmak felfedezésére invitálják a nézőt.

Fotó: Posta Máté FB oldaláról

 

 

További képek