Mesekisasszony

A Mesekisasszony című tárlat a 100 éve született Remsey-Sipos Ilma festő, grafikus, bábtervező művész (1924. augusztus 18. – 2019. február 11.) rajzaiból és bábfiguráiból nyújt válogatást.

Sipos Ilma Budapesten született. Apa nélkül nőtt fel, fiatalon megbénult édesanyja és nagyanyja nevelték igen nehéz körülmények között. Tizenhét évesen, későbbi férje, Remsey Iván révén került Gödöllőre, ahol a művészet és a természet szeretete, a Remsey-házban folyó szellemi és művészeti munka előhozta a benne rejlő tehetséget. Apósa, Remsey Jenő György festőművész hatására kezdett el festeni. „Fogékony, művészetekhez vonzódó lényemnek nagyszerű és lelkesítő élmény volt a művészetek közös élvezete, a benne való együttműködés, a közös muzsikálások, majd a családi bábszínház, irodalmi estek. Tizenkét bábfejet faragtam hársfából…” – emlékezett 1984-es életrajzában. 
A család Szentendrére költözése tovább erősítette képzőművészeti és irodalmi hajlamait. Itt született A költő álma című drámai műve. Bekapcsolódott a művésztelep munkájába – miközben különböző hivatali munkákat vállalt: „Képeimet munkám végzése mellett, nemegyszer éjjel festettem.” 1967-ben Remsey Ivánnal meghívást kaptak a franciaországi (Vance) nemzetközi művésztelepre. Az 1970-es évektől készültek „meserajzai”. A több száz darabos grafikai sorozat egyes darabjai hol nagyon vidám, hol rendkívül nyomasztó jeleneteket örökítenek meg. E sajátos, szürreális látásmóddal készült képek a művész legbelsőbb, félelmekkel, szorongásokkal teli, de egyben színes, harsány és játékos gyermeki énjéhez vezetnek el. A sorozat jelentős része 2023-ban került az OSZMI Bábtárába – több más, a Remsey család bábos vonatkozású emlékével együtt – az örökösök ajándékaként.

A kiállítás helyszíne: Bajor Gizi Színészmúzeum -1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.

A megnyitó időpontja: 2024. november 22. péntek, 16 óra

A tárlatot Őriné Nagy Cecília művészettörténész nyitja meg. 

A tárlat az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) Bábtárának munkatársai, valamint Remsey Benjámin és Remsey Dávid együttműködésével valósult meg.

A kiállítás 2024. november 22. – 2025. január 31. között tekinthető meg.

(A Remsey Marionettszínház az 1935-ös megvalósulás után több mint tíz évig szünetelt. Második, intenzív korszaka 1947-től 1953-ig tartott, az apa, Remsey Jenő és három fia: Iván, Gábor és András, valamint Iván felesége, Sipos Ilma részvételével. A korábban készített bábok a háború alatt elpusztultak ugyan, de a tapasztalatok és élmények birtokában gyorsan újjáteremtődött minden. Összesen huszonöt saját tervezésű, 45–90 cmes, hársfából faragott báb készült ebben az időszakban.                    

Török Katalin: Artmagazin, A Remsey ház, 79. lapszám - 60-65 oldal

„A bábok rendkívüli formaérzékkel, magas művészi igénnyel kerültek megformálásra, mindegyik más karaktert ábrázolt. A plasztikus, szoborszerű kialakítás, a legapróbb részletekig terjedő gondos megmunkálás jellemzi a bábokat. Új, magas, többhidas marionettszínpadot építettek, mely kezdetben a Remsey-ház műtermében került felállításra.”

Kopin Katalin: Delettare ed educare. A Remsey Marionettszínház története (1934– 1953). In: Kilenc évtized a művészet vonzásában. Remsey Ágnes és a Remseyek. Szentendre, 2011. kiállítási katalógus, 23.o.)