Tej, por, szék - meggy

„A Gigantikus Szógyár” (La Grande Fabrique de Mots) történetet az első megjelenése óta 33 nyelvre fordították le. Magyarországon még nem jelent meg, a győri Vaskakas Bábszínházban a hazai ősbemutatót láthatja a közönség.

„A Gigantikus Szógyár” (La Grande Fabrique de Mots) történetet az első megjelenése óta 33 nyelvre fordították le. Magyarországon még nem jelent meg, a győri Vaskakas Bábszínházban  a hazai ősbemutatót láthat a közönség.

Hogyan lehet A/4 oldalnyi szövegből 60 perces bábelőadást rendezni?

Hozzávalók:

Agnès de Lestrade – író,  Pallai Mara – fordító, Tóth Réka Ágnes – színpadra alkalmazta, Mátravölgyi Ákos –látványtervező, Monori András – zeneszerző, Szántó Száva – rendezőasszisztens,  Vidovszky György – rendező.

Játsszák: Bánky Sára – Cybelle / Guagua, Dunai Júlia – Cybelle anyukája / Guagua, Szukenyik Tamás – Archibald (Oscar apja), Urszinyi Ádám – Phileás / Guagua, Vitányi-Juhász István – Maxime (Phileás papája), Darvas Emőke – Anyuka / Tanítónő / Eugène, a Költő, Bársonyosi Dávid – François, a Költő / Philippe nagypapa / Guagua, Sebestény Bernát – Oscar / Guagua

Agnès de Lestrade francia író és az argentín származású, Franciaországban élő Valeria Docampo illusztrátor közös munkái nem ismeretlenek az európai gyermekkönyv-olvasók körében (La ​màquina de fer petons - Tramuntana, Sant Feliu de Guíxols, 2015, Il ​piccolo principe - Terre di mezzo, Milano, 2018, La ​gran fábrica de las palabras - Tramuntana, Sant Feliu de Guíxols, 2009 első kiadás, 2016, Inventario ​dei giorni sospesi - Terre di mezzo, 2020,  Il ​tempo delle ciliegie -  2023), és bár az író  Magyarországon megjent könyveit (A negyedik kismalac - Tessloff és Babilon Kiadó, illusztrátor - Laure du Faÿ,  2014, Bújócska -  Csimota, Budapest, illusztrátor - Juliett Boulard 2019) nem Valeria Docampo illusztrálta, mégis elmondható, hogy a szerzőpáros együttműködése elismert a gyermekirodalom területén.  

                                                                           

És ha már sikeres együttműködésekről esik szó, a Vidovszky–Monori, Vidovszky– Mátravölgyi páros alkotói munkáját jónéhány sikeres bábszínházi előadás követte, de a Vidovszky–Monori–Mátravölgyi "hármashangzatnak" köszönhető többek között az Üveghegy-díjas  Szólít a szörny – Mesebolt Bábszínház 2021, A lepkeoroszlán – Ciróka Bábszínház 2017,  Lúdas Matyi – Ciróka Bábszínház 2015, de nem elfeledve a János Vitéz – Ciróka Bábszínház 2022, a Völgyhíd – Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház 2018, a Hamupipőke – Ciróka Bábszínház 2014,  A kaukázusi krétakör – Budapest Bábszínház előadásokat sem.

A Gigantikus Szógyárról az alábbi figyelem felkeltő olvasható a Vaskakas Bábszínház oldalán:

„Van egy ország, ahol az emberek alig beszélnek. Ez a Gigantikus Szógyár országa. Ebben a különös országban meg kell vásárolni a szavakat, mielőtt kimondhatnák őket.  A Szógyár éjjel-nappal dolgozik, és a gépekből kiáramló szavak ugyanolyan sokfélék, mint maga a nyelv. Vannak szavak, amelyek értékesebbek, mint a többi szó. Ezeket nem mondják ki gyakran. A nagy gyárországában sokba kerül a beszéd. Néha a szegényebbek szerencséjére a levegőben is repkednek elkóborolt szavak.   Philéas három szót fogott a hálójával, de nem mondja ki őket, mert egy különleges valakinek tartogatja, Cybelle-nek, akinek holnap lesz a születésnapja, aki iránt szerelemfélét érez, s akinek nagyon szeretné azt mondani, hogy „szeretlek”. Ez a szó nagyon sokba kerül, Philéasnak meg nincs elég pénze. Így aztán a talált szavakkal ajándékozza meg Cybille-t…” 
A Vaskakas Bábszínház négyéves kortól ajánlja megtekintésre a darabot. 

A történetmesélés legfontosabb konklúziója:  a remény  gyermeknyelvre fordítása.

Vidovszky György a jó – rossz, a vagyonos – nincstelen, a család, a sors, az anyagias világ, a bizakodás, a szerelem, a hatalmi gépezet közérthető ábrázolásán túl a történet mögöttes tartalmát is finoman érzékelteti, de a szituációk kontextusa nem lépi át a gyermekvilág határait. Szebbnél szebb, hosszú szavakat pattognak ki a gigantikus szógyár csőrendszeréből, melyeket Archibald négy garasért meg tud vásárolni fiának, Oscarnak. De mit tehet Maxime és fia, Phileás, akiknek nincs, vagy csak két garasuk van? Kidobott, akciós szavakat keresnek, amelyeket meg tudnak vásárolni.  Egyszerű szavakat, melyek mégis reményt adnak, s arra ösztönzik Phileást, hogy a gúnyos megjegyzések ellenére se féljen kimondani a sokszor kicsúfolt szavakat. Apja átadja neki egyetlen kincsüket, azt a féltve őrzött szót, melyet fia születésekor vásárolt. A félelmek erejét legyőzi a szeretet szava. A drága pénzért vásárolt szavakat legyőzik a szívből adott szavak, melyek fényesen világlanak Cybelle születésnapi ajándékai között. Vidovszky egyszerű szimbolikája folyamatos dialógusban van a gyermeknézőkkel, megteremtve azt a világot ahol az egyszerű por, szék, meggy szavakkal tanítja a közönséget arra, hogy a világban a jóság, a szeretet és az igazság felülkerekedhet kivagyiságon, hatalmi gőgön. Mint a mesékben. Higgyünk magunkban és ezt éljék át a gyerekek!

 

 

 

 

 

A Gigantikus Szógyár valóban gigantikus, betölti a Vaskakas nagyszínpadát. A rendező és Mátravölgyi Ákos  tervező koncepciójából bomlanak ki a szógyárvilág rétegei, s biztos tájékozódási pontot nyújtanak a történetmesélésben.  A mesében rejtőzködő jelenségeket bontja ki a tervező, s ezzel új valóságot teremt. A gégecső-díszlettel és a bábfigurákkal sikerült olyan vizuális kommunikációt kialakítani, mely a szöveg-centrikus játszásmódot segíti. A csőhálózat dinamikus mozgássorok kivitelezésére ad lehetőséget, azok tekergetésével, görgetésével változnak a jelenetek. A díszletelemek variabilitása élményszerűen jelenik meg a térben. Ezekből a csövekből zúdulnak le a gömbalakú szavak, melyek színesen világítanak, vagy a helyzeteket hangsúlyozva vannak megvilágítva.  A nagyméretű gégecső-díszlet geometriája jelenik meg a bábokban is. Gégecső-hernyócső-testű Guaguak mulatságos mozgása, a geometrikus elemekből álló bábtestek ringatózása rímel a betűgyár látványvilágával. A bábok mértani testformái felidézik Oskar Schlemmer bábjainak esztétikáját. Mártavölgyi Ákos nem vész el a formai sémákban, a szituációkat vizuális elemekké komponálja. A rétegezett, többfunkciós térhasználat éppúgy sajátja, mint az egyszerű térélmények, formakapcsolatok alkalmazása. E munkája is kísérlet a szövegben rejlő szépség és mese üzenetének együttes megragadására. Megújulási képessége okán lett az egyik legkeresettebb bábszínházi tervező.

 

 

 

 

 

 

 

Egy valamikori bábszínházi találkozón azon gondolkodtam, hogy a látott semmi kis darabból mit tudok elraktározni, amire a későbbiekben emlékezni fogok. Nem a rendezés, nem a látvány, nem a színészi játék. Ez a plusz a zene. A zeneszerzőnek valószínűleg nem ez volt a főműve - ám akkor -, a semmi kis darabhoz karakteres hangjegyeket, lüktetést adott a zeneszerző, Monori András. 

A Gigantikus Szógyár markáns díszlete, bábjai, a betűk, a szavak között kellett dallamhidat verni a zeneszerzőnek, Monori Andrásnak. A mese hitének vízióját jelenítette meg a zene nyelvén.  Stilárisan felsorakoztat sok zenei műfajt, melyekből kihallik néhány franciás dallamív. Monori széles spektrumú hangszerelése és a  ritmus lüktetése a dalbetétektől függetlenül is  zenei élményt ad. Karakteres zenei világot épít, vezeti a történetmesélést, de nem telepszik rá.

A gigantikus játékvilágban nincs helye a performatív cselekedetnek. Műfaját tekintve nem musical az előadás, de a dalbetétek egymásutánisága, a díszletek és a nagyméretű bábok mozgatása a játékban résztvevőktől – színészek, „háttéremberek” munkája – mind fizikálisan, mind koncentrációban fokozott színpadi jelenlétet igényel. A színészek fejükre húzott fekete kapucnis felsőben játszottak és csak a tapsrendnél húzták le. Ekkor szembesültem azzal ki melyik szereplőt játszotta. Egybeforrtak a bábokkal,  a szöveg diktálja a ritmus lüktetésével, a  melódiával. …és ez jó!

Jókai Mórt idézve: Mindig emlékezz arra, hogy a szép szavak nem mindig igazak, s az igaz szavak nem mindig szépek.

Fotó: Vaskakas Bábszínház

TOVÁBB A GALÉRIÁBA

További képek