Az élő grafika 2.0

T-Art grafikai kiállítás Sopronban.

Nagyjából másfél évvel ezelőtt Gyulai Líviusz nagy tárlatát nyithattam ebben a teremben, s még aznap felmerült egy újabb kiállítás lehetősége, mely munkahelyem, a szolnoki Damjanich János Múzeum anyagából válogat. 2024 őszén, mikor felkérést kaptunk a ma nyíló kiállításra, mi a hely adottságaihoz illeszkedően egy olyan kvalitásos grafikai tárlat megvalósítását ajánlottuk, mely az idén 35 éves kortárs művészeti gyűjtemény, a Tenk László és Tenk Zsóka által alapított T-Art Alapítvány grafikáiból válogat. Ennek a több mint 600 műből álló, folyamatosan gyarapodó gyűjteménynek letéti anyagként 2022-től őrzőjévé vált a szolnoki múzeum együttműködési megállapodás keretében. A T-Art Alapítvány gyűjteményének mintegy fele, közel 300 tétele grafika, mely az elmúlt hat-hét évtizedben született legkiválóbb hazai grafikai lapokból nyújt sokrétű válogatást. A muzeális értékű grafikai anyag jelentős része már a múzeumunk képzőművészeti raktárába érkezett, majd megindult digitalizálásuk, szakszerű feldolgozásuk és rendszeresen szerepelnek az alkotások intézményünk és más hazai városok kiállításain. Az első kiállítás, amit az együttműködési megállapodást követően rendeztünk, 2023 elején Az élő grafika címet viselte, a most itt látható anyag kétharmadát állítottuk ki a szolnoki múzeumban.

A ma nyíló kiállítás címe is jelzi a két tárlat közötti kapcsolatot, magának Az élő grafika címnek az ötletadója Tenk László. Az élő grafika utal arra, hogy az ezredfordulót követően a műfaj a képzőművészeti ágak perifériájára szorult, szinte már temették. Az utóbbi években azonban olyan jelenségek figyelhetők meg országszerte, legyen szó a grafika jelenének vagy történetének feldolgozásáról, ami újra fókuszba hozta az ismét növekvő becsületnek örvendő műfajt. A grafika, amely minden időben köztünk él, napjainkban ismét eleven és inspiráló lehet mind a művész, mind a befogadó közönség számára. A jelen kiállításon található 45 művész 105 alkotása is élettel teli, az egyes művek nemcsak egymással folytatnak élénk párbeszédet, hanem – reményeink szerint – a néző számára is megszólító erővel bírnak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Munkácsy-terem adottságait, kialakítását figyelembe véve a kiállított műveket elsősorban formanyelvi, stílusbeli sajátosságaik szerint osztottuk el a térben. Itt, a nagyobb teremrészben elsősorban a figurális, narratív ábrázolások, irodalmi és mitológiai ihletésű művek szerepelnek. Ezen egység távolabbi pontján a groteszk és expresszív művek kaptak helyet, a legtávolabbi, bejárathoz közelebb eső egységben részben a nonfiguratív alkotások, részben a világosmogyoró és a szürke színű falakon, azok semlegesítő hatása miatt gazdag színvilágú grafikákat helyeztünk el. Persze ezek a csoportosítások nem tekinthetők vegytiszta elkülönítéseknek, ugyanis esztétikai rendezőelvek szerint és a falszakaszok mérete alapján is csoportosítottunk műveket. A kiállított művészek és művek aránya változó, egy-egy sorozatnál akár 16-20 mű is szerepel egy-egy művésztől, de inkább egy vagy két alkotás reprezentál egy szerzőt – ezt a döntést befolyásolta az is, hogy mennyi mű szerepel egy-egy kiállítótól a T-Art grafikai gyűjteményében. Az egyes alkotásokhoz nemcsak a címeket, hanem kis életrajzi szövegeket is elhelyeztünk – azokban az esetekben, ahol egymás mellett több alkotás szerepel egy művésztől, az életrajz csak az egyik képcímkén vagy összevont képcímkén szerepel. Továbbá két T-Art kiadvány is forgatható a teremben, melyek nemcsak a grafikai anyagról tartalmaznak írásokat, hanem a T-Art festészeti és plasztikai gyűjteményéről is.

A magyar grafikatörténet II. világháborút követő periódusának megkerülhetetlen szereplői láthatók e kiállításon, így a műfaj hazai aranykorának is nevezett 1960–70-es évek kimagasló képviselői: Kondor Béla, Szalay Lajos, a Sopronban gyermekkorát töltő, a városhoz ezer szállal kötődött Gyulai Líviusz, valamint Gácsi Mihály, Rékassy Csaba és Ágotha Margit. Jelen vannak e kiállításon a 70-es években indult, illusztrátorként is komoly életművet jegyző, elsősorban mélynyomásos technikákat alkalmazó mesterek, így Kovács Tamás, Szemethy Imre, Tulipán László és Kovács Imre grafikái. Abban az évtizedben indult, s máig meghatározó, előkelő helyet foglal el a hazai grafikusok körében a lírai finomságú, egyedi tusrajzairól ismert, soproni születésű, napjainkban is részben itt élő Sulyok Gabriella, akinek a T-Art Alapítvány grafikai gyűjteményének gyarapításában egykori kurátorként is esszenciális szerepe van. A kiállítók között jelentős számban találjuk azokat az alkotókat, akik széles körben festészeti munkásságukról ismertek, és a Magyar Képzőművészeti Egyetemen művészgenerációk sorát nevelték ki, így Sváby Lajos, Eszik Alajos, Nagy Gábor és Gaál József grafikai lapjai is színesítik a tárlatot, valamint a mai középgeneráció szintén festői munkásságáról ismert Nádas Alexandra, Varga Patrícia Minerva és Verebes György egy-egy alkotása is megtekinthető.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A festői életmű gyakran karöltve jár a grafikaival, ennek az egyik legkitűnőbb példája a vegyes technikával készült, két Kovács Péter rajz a bejárattal szemben. De itt hívnám fel a figyelmet, hogy a grafika lehet színes, mint számos alkotás e kiállításban, így a már említett Kovács Péter és Végh András vegyes technikájú művei, Benyó Ildikó és Zala Tibor linómetszetei, Vilhelm Károly és Nagy Gábor litográfiái, valamint Muzsnay Ákos színes rézkarcai.

A grafika lehet narratív, történetek elmesélője, mint a tárlat irodalmi művekhez készített alkotásai, így Banga Ferenc, Rékassy Csaba, Ágotha Margit, Kovács Tamás illusztrációi. Lehet drámai erősségű, mint Gruber Béla szénrajza, a szemet finom kis részletező megoldásokkal gyönyörködtető, így Rékassy Eszter kiállított műve, mely a plakáton, meghívón is szerepel – a jellé egyszerűsített, frappánsan megoldott levélforma; valamint elvont tartalmak, pillanatnyi állapotok kifejezője, mint Somorjai Kiss Tibor, Verebes György, Vízi Tihamér, Rátkai György, illetve a kiállítás egyetlen fiatal generációját képviselő alkotója, Sinka Péter képpárja esetében. Itt hangsúlyoznám, hogy T-Artot napjainkban is komoly mecenatúra jellemzi, a fiatal generáció pályán maradását támogató díjat s kiállítási lehetőséget biztosító Searching for T-Art projekt, mely a 40 év alatti alkotókat támogatja.

A kiállítás sokszínűségét nemcsak a stílusban, formajegyekben és tartalmi elemekben mérhető különbségek, hanem a technikai variabilitás is mutatja. A sokszorosított grafika mély, sík és magasnyomásos eljárásai mellett számos egyedi rajzban és vegyes technikával készült alkotásban mélyülhetnek el a látogatók. A grafikában való lehetőségek sora, csoportosítása a végtelenségig folytatható, kérem is a látogatókat, tekintsék meg, járják körbe a kiállítást. Egy dologban egészen biztos vagyok: mindenki talál egy-egy, de inkább több olyan alkotást, amely közel áll hozzá, gondolatában hazakíséri.

A megnyitószöveg elhangzott 2025. március 8-én 16 órakor a soproni Liszt Központ Munkácsy-termében.

AZ ÉLŐ GRAFIKA 2.0 – Válogatás a Damjanich János Múzeumban őrzött T-Art grafikai gyűjteményből című kiállítás megtekinthető 2025. március 30-ig a soproni Liszt Ferenc Kulturális Központ Munkácsy-termében.

A kiállításon szereplő művészek:

ÁGOTHA Margit, ALMÁSY Aladár, BANGA Ferenc, BENYÓ Ildikó, BUTAK András, DÚS László, ESZIK Alajos, GAÁL József, GÁCSI Mihály, GRUBER Béla, GYULAI Líviusz, KÁCSER László, KÁRPÁTI Tamás, KÉRI Imre, KONDOR Béla, KOVÁCS Imre, KOVÁCS Péter, KOVÁCS Tamás, LENGYEL Károly, LENKEY Zoltán, LÉVAI Ádám, LÓRÁNT János Demeter, MARACSKÓ Gabriella, MUZSNAY Ákos, NÁDAS Alexandra, NAGY Gábor, PÁSZTOR Gábor, RÁTKAI György, RÉKASSY Csaba, RÉKASSY Eszter, SINKA Péter, SOMORJAI KISS Tibor, SULYOK Gabriella, SVÁBY Lajos, SZABÓ Vladimir, SZALAY Lajos, SZEMETHY Imre, TOPOR András, TULIPÁN László, VARGA Patricia Minerva

Az élő grafika című kiállításhoz kapcsolódó reprodukciók közlési adatai:

Főkép: Rékassy Csaba: A görögök Aulisban (Publius Ovidius Naso: Metamorphoses XII.), 1977, rézmetszet, papír,195 x 195 mm,T-Art Gyűjtemény G.247.13

Szövegközi képek: Sulyok Gabriella: „… mint a felhő, a hegységben alászállt” - A sumér agyagtáblákhoz, 1992, tus, papír, 700 x 1000 mm, T-Art Gyűjtemény G.142.01, Nagy Gábor: Csapda IV., 1996, színes litográfia, papír, 1000 X 700 mm, T-Art Gyűjtemény G.340.01, Rékassy Eszter: Levél, 1992, rézkarc, papír, 700 x 500 mm, T-Art Gyűjtemény G.114.01, Nádas Alexandra: Kikötés (Kötődések), 2002, színes litográfia, papír, 325 x 500, T-Art Gyűjtemény G.343.01,Szalay Lajos: Akt, é.n., tus, papír, 490 × 370 mm, T-Art Gyűjtemény G.411.01, Kovács Tamás: Majomkirály története XXVII., 1991, rézkarc, papír, 360 x 270 mm, T-Art Gyűjtemény G.041.01, Eszik Alajos: Megelőző csapás, 2003, litográfia, papír, 409 x 660 mm, T-Art Gyűjtemény G.276.01., Lévai Ádám: Álmatlan álmok éjszakája XIX. Ördög (meg)küzd (az) árnyékával, 2008, tus, papír, 210 × 295 mm, T-Art Gyűjtemény G.400.01, enteriőr fotók

Galéria: A megnyitón megjelent alkotók, a kiállítás kirátorai, enteriőr fotó, meghívó

További képek