Creator Spiritus – Kontempláció 2025

Képiró Ágnes | 2025-08-16

25 éve Balanyi Károly képzőművész azzal a céllal indította útjára a Creator Spiritus című kiállítás- és katalógussorozatot, hogy az ezredfordulóra perifériára szorult kortárs szakrális képzőművészet – szavait idézve – „megtépázott szakmai rangját” helyreállítsa.

25 éve Balanyi Károly képzőművész azzal a céllal indította útjára a Creator Spiritus című kiállítás- és katalógussorozatot, hogy az ezredfordulóra perifériára szorult kortárs szakrális képzőművészet – szavait idézve – „megtépázott szakmai rangját”[1] helyreállítsa. Akkor, 2000-ben a Kecskeméti Szent Család Plébániához tartozó képzőművészek köréből szerveződött meg az első tárlat, majd a háromévente, triennálé jelleggel megrendezett meghívásos kiállításokon mára nemcsak a kecskeméti vagy a városhoz kötődő, hanem egyre több budapesti és más országrészben élő művész mutatkozik be.

A sorozat idei, immár kilencedik kiírásának a hívószava a kontempláció, mégpedig a Loyolai Szent Ignác értelmezése szerinti evangéliumi szemlélődés jegyében. A kontempláció, másnéven szemlélődés alapja az igazság megragadásának csendes, szótlan állapota, amely az ember veleszületett nyitottsága a transzcendenciára és az isteni titok felé. A szemlélődésre – mely a tökéletességre törekvés egyik útja – a felkészülés egyfajta tisztulási folyamat, az egyén belső küzdelmei mentén megy végbe. A képzőművészetben maga az alkotás folyamata, a mű-teremtés állapotának az ihletettsége jelenti a szemlélődés tisztulási folyamatát, melynek végső célja az átszellemült, transzcendenciát magában hordozó és sugárzó mű megalkotása.

Az idei kiállításon 13 alkotó mintegy 40 műve szerepel, változatos formanyelvek, műfajok, eljárások és alkotói attitűdök teszik izgalmasan gazdaggá a tárlatot, mely – negyedévszázados fennállása jegyében – nemcsak jubilál, de ünnepi jelentőségét fokozza, hogy a Ferenc pápa által meghirdetett „Remény zarándokai” mottójú 27. jubileumi szentévben szerveződött meg. Tematikai szempontból nem feltétlenül mondható szakrálisnak minden mű, de a spirituális tartalmat és szellemiségükben a keresztény értékrendet kivétel nélkül valamennyi alkotás magában hordozza. A 9. kiadás művészei döntően krisztusi, újszövetségi motívumokat dolgoznak fel, de közvetítik az összetartozást, a fohászt és a szemlélődés létállapotait – konkrét formákat és elvont tartalmakat kifejező ábrázolásmódokkal.

Aknay János 2006 óta résztvevője a kiállítás-sorozatnak. Kiállított művein mind – az ő művészetére oly jellemző – geometrikus absztrakció tiszta szín- és formaredukciója, mind jellegzetes, a bizánci ikonokra emlékeztető angyalportréi közvetítik a szemlélődés folyamatát, utóbbiak lehunyt szemmel, befelé fordulva, a lélek felé vezető belső út bejárására invitálják a szemlélőt. Bereznai Péter 2022 óta, ez alkalommal másodjára vesz részt a Creator Spiritus tárlatain. Munkássága Aknayéhoz hasonlóan a szentendrei konstruktivista hagyományokhoz illeszkedik. Noha visszafogott, vonalakra és jelképekre redukált alkotásai szigorú konstruktivizmust mutatnak, az eszközhasználatban, a szén puhább és keményebb nyomhagyásában ott bujkál a líra is.   

       

A kiállítássorozatot indító és kiállítóként is kezdetektől jelenlévő Balanyi Károly olajképe a krisztusi áldozattétel jelképét, a feszületet és a megváltást mutatja be, míg félabsztrakt, montázsszerűen szerkesztett zománcozott acél alkotásai a szemlélődés helyeit, módozatait sajátos emlékrétegek formájában fejezik ki. A zömmel táblaképeket felvonultató tárlaton üdítő kivétel a plasztika jelenléte. A kiállítássorozat indulása óta a tárlatokon jelenlévő Balanyi Zoltán rusztikus, izgalmas anyagok kombinálásával létrehozott szobrai egyszerre angyalok, de alapformájukban feszületek is, valamint a Kapu című, őskori dolmeneket idéző alkotásai szimbolikus átjárások földi létünk és az égi, mennyei szféra között. Csakúgy, mint a kiállítássorozaton 2022 óta szereplő Bukta Norbert műfaji határokat feszegető installatív munkái, melyek a belső tapasztalás, a szemlélődés és a vizsgálódás kifejezői. Az emberen kívüli tér, a minket „észrevevő” szféra fotó-lenyomatai a zarándokutak antropomorf kövei, melyek a kiállítótér falain jelennek meg, valamint az installáció égi fényeinek és az úrnapi körmenetek virágszőnyegeinek fotói – utóbbiak stílszerűen a padlóra helyezve. A földi-égi szféra között pedig az installáció központi elemeként a budapesti Szent István Bazilikában talált középkori egyik apostolfej-dombormű gipszpozitívjának hátoldal-lenyomata látható üvegbe öntve, mely nemcsak régi korok mestereinek kézlenyomatait, sajátos üzeneteit hordozza, hanem egy spontán keletkezett fejformát is ábrázol.

E sokrétű, stilisztikailag is gazdag kiállításon örömteli látni olyan expresszív, lendületes, alkotói gesztusokkal teli alkotásokat, mint Damó István bravúros tollrajzokat és játszi könnyedséget egyaránt felmutató Bukott angyal-szitasorozata, vagy az alapítótag Gulyás Géza lendületes ecsetkezelésű, izgalmas színdinamikájú és színkontrasztú festményei. Szabó Pál alapítótag fragmentumszerű, lendületes festménykollázsaihoz érdemes egészen közel menni, hogy a pasztózus festékrétegek közepette megnyíljon a befogadó számára az ikonosztáz alakjaiban elmélyülés lehetősége. A most említett alkotókkal szemben egy visszafogottabb, csendes meditatív attitűd, a magunkba forduló szemlélődés képviselői Gyalai Béla alkotásai, és a velük szín és formaképzésében is rokon Kárpáti Tamás sajátos atmoszférájú bensőséges, melegséget közvetítő festményei.

A 13 kiállító művész között két női alkotó művei is megtekinthetők. A 2006 óta kiállító Hollósy Katalin gyermekkori emlékekből táplálkozó szimmetrikus zománcozott réz templomi zászlói izgalmas technikai megoldásokról árulkodnak, csakúgy, mint a hazai textilművészet egyik formabontó, Kecskeméthez is számos szállal kötődő alkotója, Kelecsényi Csilla alkotásai, így a Nagyapám emlékére című 2014-ben, az első világháború kitörésének centenáriumára készült drámai hatású családi mementója, valamint Szent Hedvig és Szent Kinga imáját ábrázoló, gesztusalapú alkotásai. Kelecsényi Csilla az idén állít ki először a Creator Spiritus sorozatban, ahogy a Szolnoki Művésztelepet vezető Verebes György is, akinek Mudra-festményciklusa néhány elemét tekinthetjük meg a kiállításban. Ugyan a sorozat címadása a szanszkrit nyelvben a pecsétet, jelzést jelentő mudra fogalomra, szimbolikus vagy szertartásos kézmozdulatra utal, Verebes mudrái legalább annyira kötődnek a nyugati, keresztény kultúrához, mint a keletihez.

Ahogy a lecsendesülés folyamatának önmagunk felé forduló, egy belső út végigjárására irányuló kontempláció jelensége, a kiállított művek is szinte felszólító erővel ösztönzik a befogadóban a megállást és a szemlélődés útján való megtisztulás fontosságát, melyre felgyorsult, értékválságoktól és széteső emberi kapcsolatoktól terhelt korunkban oly nagy szüksége van a tévelygő, az igazság útját kereső lelkeknek.

A megnyitószöveg elhangzott 2025. augusztus 5-én 18:00 órakor a kecskeméti Hírös Agórában. A Creator Spiritus – Kontempláció 2025 című kiállítás megtekinthető 2025. augusztus 27-ig.

Fotók: Gyenes Kata / Hírös Agóra

 

 

[1] Balanyi Károly belső borítón olvasható előszava. In: Creator Spiritus. Teremtő – alkotó lélek. Keresztény képzőművészeti kiállítás katalógusa. Kecskemét, 2000.