A megleckéztetett királylány esete bábszínpadon

Báb és bábos egymásrautaltságáról diskurzusba bocsátkozni szinte már közhelynek számít bábszínházi közegben. A Vojtina Bábszínház legújabb bemutatója, a Rigócsőr király című előadás kapcsán azonban mégis erre vállalkoztunk VERES ANDRÁS rendezővel, aki tudatos dramaturgiai rendszer felépítésével teszi átjárhatóvá a két réteget.

A történet túlnyomóan arról szól, hogy Rigócsőr király koldus álruhába öltözve megleckézteti a gőgös királylányt, aki kigúnyolta őt. A bűnt jogosan követi a büntetés, azonban ennek arányai nem kiegyenlítettek. Hogyan oldja fel ezt az egyensúlyvesztést az előadás?

Vigyáznunk kell, hogy Rigócsőr királyt ne kegyetlen ítéletosztóként ábrázoljuk, különben a büntetés jogosságát kérdőjelezzük meg. Azért, hogy ne a királylány elesettsége legyen a hangsúlyos, játékossá igyekszünk tenni a színpadi helyzeteket. Bábokkal és „élőszínészi” jelenléttel egy olyan dramaturgiai rendszert dolgoztunk ki, amelyben a két forma folyamatos egymásra hatása feloldja a „ki tol ki, kivel” alaphelyzetet. A királylány bábot ért megaláztatások szimbolikus jelentéssel bírnak. Az élő réteg azt erősíti, hogy mindez csak játék, annak a játéka, hogy miképpen csiszolódnak össze a szereplők. Azt, hogy épp ki az irányító és ki az irányított, szintén érzékletesen tudjuk kifejezni a mozgató és báb kapcsolatán keresztül. A királyfi célja nem elsősorban a megleckéztetés, hanem a segítő szándék, a világ megismertetésének a szándéka. Maga a mese Shakespeare Makrancos hölgy drámájához hasonlóan folyamatos konfliktushelyzetekre épül, ezért színházi értelemben jó alapanyag.

Hogyan jelenik meg a bábok szintjén ez a dramaturgiai rendszer?

A szereplők és a díszlet is stilizált. A tér funkcionális, ami azért szerencsés, mert sokféle helyszínt tudunk megjeleníteni ugyanazokkal a díszletelemekkel. A darab elején a királylány „élőszereplőként” van jelen, ebben a minőségében osztja ki a hozzá érkező kérőket is, akik mind kiszolgáltatott kugli figurák előtte. Rigócsőr, hasonlóan a többiekhez, szintén stilizált, ám annyiban különbözik tőlük, hogy egy fokkal kidolgozottabb a figurája. A királylány báb leképeződése akkor jelenik meg, amikor koldusasszonyként lép színre. A férfi-nő közti konfliktus a bábok szintjére helyeződik át, és ettől a valóságot nem a maga ridegségében, hanem játékos formában érzékeljük. A királylány megleckéztetésében szerepet játszó figurákat Rigócsőr király mozgatja, azaz tulajdonképpen ő alakítja. Mindezt szerettük volna vizuálisan is megsegíteni, így a bábok arcvonásait a Rigócsőréhez hasonlóvá formáztuk. A báb a mozgató kezében a kiszolgáltatottságot jelenti. Érdekes annak a végiggondolása, hogy a szereplők milyen viszonyban állnak egymással, és ez hogyan változik az előadás során. Csak akkor állhat szabadon a királylány a királyfi előtt, amikor a rá mért utat végigjárta.

Az eredeti történethez képest beemeltetek két új figurát. Kik ezek?

Ezek a szereplők, hol metafizikai lényekként kommentálják az eseményeket, ilyenkor láthatatlanok a többiek számára, hol rigó képében bukkannak fel, és a királylánnyal, valamint Rigócsőrrel folytatott párbeszédeikkel árnyalják azok jellemét. Rezonőrök, akik véleményezik a jeleneteket, és egyúttal befolyásolják a történet alakulását. Mindketten segítő szándékkal fordulnak a szereplők felé. A két megjelenési forma elkülönítése színészi feladatot igényel, melyet maszk használatával teszünk még érzékletesebbé.

A színpadi szöveg írójával, Szálinger Balázs költővel nem először dolgoztok együtt.

Első közös munkánk a Fehérlófia című előadás volt a Budapest Bábszínházban. Balázs alapvetően költő, de drámaíróként is születettek már alkotásai. A gyerekekre jellemző őszinte nyitottsággal él és alkot, mely játékos szövegalkotásaiban is kifejeződik.

Nehéz helyzetben volt, mert egy túlnyomóan moralizáló mesét kellett mai nyelven megszólaltatnia, de úgy gondolom, hogy összességében sikerrel vette az akadályt.

 

A Rigócsőr király bemutatója 2016. február 6-án volt a Vojtina Bábszínházban.

Író: Szálinger Balázs

Báb-, díszlet- és jelmeztervező: Mátravölgyi Ákos

Zeneszerző: Darvas Benedek

Rendező: Veres András

Játsszák: Hajdú Péter, Hell Krisztina, Reschofsky György, Schneider Jankó m.v., Telenkó-Oláh Tímea

 

Fotó: Vojtina Bábszínház

További képek