XV. Puck Fesztivál - ötödik nap

Utolsó nap, október 21-e péntek. Viszont ez nem a közönséges péntekek közül való, amelyek már amolyan kurta munkanapok és a hétvége lazulós előszelével telítettek. Nem, ez egy kőkemény munkanap, a XV. Puck Báb- és Marionettszínházak Nemzetközi Fesztiváljának – a fesztiválszervezők számára késő éjszakáig túlórás − zárónapja.

Elsőként ploiesti-i Ciufulici Bábszínház csapatának előadásában nézzük meg a Mechanikus hercegnő című, román nyelvű előadást. A hat éven felülieket megszólító produkció története és a miniatűr díszletszínpad, meg a kb. mindössze 10 centis bábok érdekes és sajátos világot bontanak ki. A mechanikus és újrahasznosított tárgyak élete összecseng a mechanikus hercegnő életével, aki sikeres táncosként egy előadás végén végzetes balesetet szenved – ráesik egy hatalmas díszletelem. A testileg összetört hercegnő lelkileg is megroppan, mivel nem tudja hivatását folytatni, életkedvét csak az idő múlása és a barátok kitartó segítsége hozza vissza. Az előadás remek története viszont nehezen követhető. A kis bábokat ugyanis a színészek a kezükkel irányítják és a bábokhoz képest hatalmas méretű testük, valamint jól látható mimikájuk gyakran nem a bábokra, hanem az őket életető szinészekre irányítja a figyelmet. A játék fokozatosan veszített újdonságából, varázsából, és monotonná, unalmassá vált.

A fesztivál utolsó előtti előadása, a gyulafehérvári Prichindel Bábszínház A kis Muck című, román nyelvű előadása is elköveti a „jól látható színészek bábmegfosztó” hibát. A bolgár rendező, valamint az ugyancsak bolgár díszlettervező és bábtervező egy nagyon ízléses, egységes vizuális világot teremtett meg, a bábokból és színészi játékból sugárzik a kreativitás, még az előadás ritmusa is jó, és találó, minőségi a zenei aláfestések sora is. A hiba szerintünk az színészarcok csupaszságában rejlik, ami a közelség és a jól láthatóság miatt megduplázza-triplázza a bábok arcát és nagymértékben elvonja a figyelmet az asztali tárgyakból továbbgondolt és érdekes, kifejező bábokról. A színészek keze amúgy remekül álcázva van, és ha még egy kis vászondarabbal elfödnék a színészek arcát, hogy csak a szemük látszódjon, akkor talán oldódna ez a probléma. A történtet ugyanis nem tudtuk követni, szétesett darabjaira, így elmesélni is csak annyit tudunk belőle, hogy az ember jelleme nincs teljes mértékben az arcára írva, a legbecsületesebbnek és legügyesebbnek látszó személy is hazudhat, csalhat. Az ilyen személy a büntetést megérdemli, és előbb-utóbb meg is kapja, mely után a legjobb esetben megváltozik.

A fesztivál utolsó, tizenkét éven felülieknek szóló, nonverbális előadását a Metamorfózisok címet viselő produkciót, a brassói Arlechino Bábszínház társulata mutatta be a fesztivál alaphelyszínén, a Puck Bábszínházban.

A bábszínészek végre teljesen eltakarták magukat és a bábok jelenete tele lehetett varázslatos hangulatokkal. A figyelmet a minőségi zenék váltakozása, a szép bábok és változatos jelenetek mindvégig fenntartották. Az előadás egy élettörténet kifejtése. Az elején egy fehér és egy fekete amorf alak harmonikus táncát látjuk, majd megismerjük a rakoncátlan kisfiút, aki mindent eldob és tönkretesz, amíg meg nem szereti a hangok és a zene világát. Zenész lesz, majd pályája egyre feljebb ível, megfordul jó és rossz körökben, a siker után a sikertelenség is utoléri, végül öregen és fáradtan látjuk az élet utolsó szeletét fogyasztva. A játékot a kezdeti fekete-fehér alakos tánc zárja, melynek végén mindkét térdeplő alakot beborítja egy fehér lepel és csak a felnagyított közös lélegzetvétel marad.

A brassóiak előadása méltó zárása volt a tartalmas nemzetközi báb- és marionettszínházi fesztiválnak. Mi, akik részt vettünk benne, sokat tanultunk, főként a hibákból, és sok mindennel gazdagodtunk az olyan előadásokon, amelyek nem csak egy vicces vagy tanuságos történetet akartak elmesélni, hanem művészileg következetesen és hitelesen, érzelmileg is meg akartak érinteni bennünket. Kevés volt az ilyen. Sok előadás rossz szövegekre, drámaiatlan, túl epikus vagy avagy felszínes, szirupos dramatikus szerkezetre épített. Számoa előadás pedig a megvalósítás szintjén csúszott el: a bábok tárgyi valóságukba visszafokozódva statisztái lettek a bábszínészek sikertelen törekvéseinek.

A fesztivál 22 előadása közül 10 romániai társulat versenyben volt, ezeknek a produkciót az 5 tagú nemzetközi zsűri bírálta el. A díjak sokasága azt jelzi, hogy a szakmai bizottságnak sikerült minden előadásban megtalálnia az értékelendőt – és kétségkívül fontos, hogy ami értékes az felmutatódjon, és megmutassa azokat az irányokat, amelyeket érdemes folytatni.

A Puck-fesztivál szervezőiben már az előző években is felmerült, hogy egy gyermek is legyen a szakmai zsűri tagja, de ilyen-olyan okból kifolyólag végül ez idén sem valósult meg. Pedig e sorok írója nem csak ezt, hanem a közönségszavazást is nagyon támogatná, mindössze az „Untam” vagy „Nem untam” közül kellene válassztani a kis és nagy nézőknek − a végeredmény egyértelmű visszajelzés lenne az alkotóknak, hogy a Peter Brook szerinti halott színház ösvényén, vagy lélekmelegítőbb utakon járnak-e.

A fesztivál zárásakor Slobodan Markovic, a szabadkai Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivál igazgatója, a zsűri elnöke a 23 éves szabadkai fesztivál tapasztalatairól beszélt, hangsúlyozta a fesztiválok nemzetegyesítő erejét, ezt követően pedig sor került a Puck-fesztivál díjkiosztó gálájára.

Mielőtt mi is közzétesszük a díjak sorát, megoszthatjuk azt az örvendetes adatot is, hogy a 22 előadás és a 32 fellépés több mint 7000 nézőt mozgatott meg és ezek közül 1350 magyar gyermek élvezhette a bábszínházi produkciókat.

Jöjjenek hát a díjak, de előtte elbúcsúzunk azzal a reménnyel, hogy az előadások hibáinak vagy gyengeségekűinek feltárása senkit sem bántott meg, mi mindenképpen egy lehetséges nézőpont építő vallomásaként osztottuk meg őket, annak érdekében, hogy a jövőben, a XVI. Puckfesztiválon még több sikeres produkció vegyen részt, a szakmai tapasztalatok gazdagodására és a mindenkori gyermekek örömére.

Az idei fesztiválon 9 díjat és 5 oklevelet osztott ki a zsűri.

Díjak

1. A 2016-os Puck Báb- és Marionettszínházak Nemzetközi Fesztiválon a legjobb előadásért járó díjat a bukaresti „Țăndărică” Színház kapta A hóember, aki találkozni akart a Nappal című előadásáért.

2. A Puck Fesztiválon idén a legjobb díszletért járó díjat a konstancai „Căluțul de mare” Bábszínház A kis hableány című, román nyelvű előadásának díszlettervezője Eugenia Tărășescu Jianu kapta.

3. Ugyancsak A kis hableány előadás egyik alkotója kapta a legjobb zenéért járó díjat Alexandru Berehoi személyében.

Alakítási díjak

4. A kollektív előadásért kapott díjat a „Ghionaia” alakítója az Öregedés nélküli fiatalság és halál nélküli élet előadásban, amelyet a temesvári „Merlin” Színház mutatott be.

5. Egyéni színészi alakításért kapott díjat a konstancai A kis hableány előadásában Dana Manolache, aki a kis hableány játszotta.

6. Ugyancsak az egyéni alakításért Lucian Orbean is díjazott lett a ploiesti „Ciufulici” Színház Mechanikus hercegnő című előadásában nyújtott alakításáért.

7. A zsűri alakítási különdíját a farkas szerepet alakító színészek kapják A hóember, aki találkozni akart a Nappal című „Țăndărică” Színház által előadott produkcióban.

8. A nagyváradi „Lilliput” Társulat Az égig érő fa című előadása a hagyományőrzésért és a koherens produkcióért kapott különdíjat.

9. A bíráló bizottság A kis Muck előadás által létrehozott hangulatáért, atmoszférájáért díjazta a gyulafehérvári „Prichindel” Bábszínházat.

A zsűri kitüntetésében részesültek még a következők

1. Florian Silaghit a nagyváradi „Arcadia” Társulat Stan Bolovan című előadásában, Stan Bolovan szerepben megvalósított vokális játékáért érdemelt oklevelet.

2. Oklevél illette marosvásárhelyi „Ariel” Színháznak a Kay szerepét alakító színészét a Hókirálynő című előadásban.

3. Oklevelet kapott az eklekticizmus kiaknázásáért a temesvári Csiky Gergely Színház az Apakaland előadásban.

4. Oklevelet érdemelt továbbá A hóember, aki találkozni akart a Nappal című bukaresti előadás a dramatikus szövegkönyvéért.

5. Oklevél illette a zene eredetiségéért Cári Tibort,  zeneszámai a bukaresti A hóember, aki találkozni akart a Nappal és a temesvári Apakaland előadásokban voltak hallhatóak.

Emanuel Petran, Puck Bábszínház igazgatója megköszönte mindenkinek a jelenlétet, és hogy egy tartalmas és sikeres fesztivál lehetett a XV. kiírás is, valamint átnyújtott egy oklevelet a Puck Bábfesztivál megálmodójának és első megszervezőjének Traian Savinescu egykori igazgatónak és rendezőnek.

 

Fotók forrása: teatrulpuck.ro és a fesztiválon résztvevő színházak

Tovább a galériába

További képek