Élet a rög hasadékaiból

Olga K. Ninkov | 2017-09-26

Nemes Fekete Edit (Szabadka, 1944) keramikusművész alkotói és kiállítási tevékenységének több mint négy évtizede alatt sajátos, egyedülálló, kerámiában kivitelezett irodalmi illusztrációk sorozatát hozta létre és ismertette meg a közönséggel.

A vajdasági iparművészek II. világháború után formálódott nemzedékének tagjaként, az itteni kerámiaművészet virágkorának fontos résztvevőjeként építette ki a 20. század 90-es éveinek és a 21. század elejének hiteles, kiemelkedő jelentőségű kerámiaciklusait. Külön figyelmet érdemel szerepe egyes művésztelepek életében, pl. Kishegyesen és Makón. Az utóbbi években betegsége miatt inkább papíralapú, kollázs-technikával készült ciklusokat készít.

Nemes Fekete Edit Kishegyesen nőtt fel, itt fejezte be az általános iskolát, és ide tért vissza újvidéki tanulmányai után. 1965-ben végzett az újvidéki Iparművészeti Középiskola kerámia szakán, majd 1969-ben az újvidéki Tanárképző Főiskola Képzőművészeti Szakán. Szabadkán dolgozott 1975-től 1981-ig, mint a Dekor vállalat tervezője. Az 1958-ban alapított, kishegyesi kerámia művésztelepnek (helybeli növendékeként) 1962-től 1990-ig állandó résztvevője, 1971–1981 között vezetője is. Számára a föld jelentette mindig is a hazát és az otthont adó művészetet. Mivel családja révén Kishegyeshez és Topolyához, valamint a környékbeli tanyavilághoz kötődik, ars poétikája tükrözi a gyermekkorában átélt síksági, agrártájhoz kötődő élményeket. Kezdetben, az újvidéki főiskolán is szorgalmazott, népi díszítő motívumokkal ihletett tányérokat és szobrokat, majd a 60-as években csillogó, színes, majolika-mázas figurákat alkot: mákmadarat, gyöngytyúkot, halas kislányt, a napraforgó színeinek ritmikus játékát (1962–1974). A makói művésztelepen 1973-tól való részvétele hatására a hagyma motívumával növeli ezt a tematikus kört. A család, a zene élményei 1976-tól alakulnak kompozíciókká, ezen belül a hangsúly a nőkre tevődik. A dekoratív színkezelés helyet ad a monokrómiának, a részletgazdagság pedig az egyszerűsítésnek, amelyet három év kényszerszünet szakít meg.                  A nagy ős ►  Ebből tör elő 1982-ben a Sógornőm emlékére című ciklus, melyben először jelenik meg a Távozók motívuma, s vele együtt a falra akasztható, domborműves formai megoldás, valamint a természetes színek megkapó áradata. A patinázott terrakotta a női figurára fókuszál, melyet egy hajlított agyaglap formál. Nemes Fekete Editnél a nő eszmei megjelenítése mindig a földdel, illetve az agyaggal áll szinkronban. A két fogalom szorosan fedi egymást az alkotó világegyetemről szóló gondolatrendszerében. Számára a nő olyan, mint a föld – az egész középpontja, amely megtart, befogad és kibocsájt. E fogalompárt később a föld irányából közelíti meg: a föld mint rög, a föld és asszony mint rög (1983-tól). Az élet a rög hasadékaiból ered és veszik el. Egyik alkotásának címében ez így fogalmazódott meg: „minden itt kezdődik, és minden itt végződik”.

Anya háromszögben

Formáját tekintve a Nemes Fekete Edit által megmintázott rög a szántás közben az ekével kifordított hant alakját követte. Ilyen rögön nyugszik az 1983-tól 1998-ig alkotott Csépe-plakett, amelyet a művésznő mindig más Csépe-szöveg illusztrációjával látott el. A maga nemében egyedülálló alkotássorozat az illusztrációs műfajban is újításnak számít, melyet a későbbiekben más profán és szakrális művek illusztrálása követett. Így jelentek meg például Szenteleky Kornél szövegeinek részletei is tányérokon és „rögökön”.

Az 1990-es évek drámai eseményeit tükröző kerámiák érett alkotói korszakát jelzik. A föld megtartó, de elindító erejét is kinyújtott alakú, megdöntött menetelőkké merevedett háromszögekkel jelenítette meg a „Menni, megállni, maradni, visszamenni?”- kérdésekkel. Az apró fejekben végződő csúcsos háromszögek és ellentétpárjaik, az egyenesen álló, „maradókat” jelképező kinyúlt figurák a középpontban a harmadik alakzatot, a spirált fogták közre, a fejlődés jelképét. A tiszta absztrakciót elérő kompozíciót 1992-ben Szabadkán és Németországban állították ki. 1994-ben a roskadozó ember és ház-témakört, a düledező ház motívumát, illetve a házat és az embert, mint szerves egészet fogalmazta meg: „A ház a maradás, de az ember is ház”. A kereszténység 2000 éves jubileumához kapcsolódva jelentek meg művein a szakrális motívumok. A szerző alkotásainak egyik alapmotívuma lett a Korpusz – sokszor a rögre vetítve, annak csúcsát képezve. A magyar honfoglalás és kereszténység felvételének évfordulója kapcsán az ősi magyar monda és hitvilág is témájává vált, s ez főleg a Makói Művésztelepen végzett munkáit jellemzi. Egyre nagyobb és összetettebb jelenetek születtek kőcserép-technikában, előző ciklusa absztrahálásától és intuitív hatásától visszakanyarodva a figuratív és narratív ábrázolásmódhoz. A rög és a dőlt háromszög-figurák ötvöződtek most úgy, hogy áttört kerámiaszobrokat alkotott. A festékek és oxidok mérsékelt adagolásával jelennek meg A kereszténység 2000 éve című ciklus különálló részei: Hét vezér (1996-ban), Makói Madonna (1998-ban), Angyali üdvözlet, Krisztus a siratókkal, Tűzimádók Boldogasszonya (1999-ban), Boldogasszony, Életfa, Tűzhalom, Éden kapujában, Szent Margit, Az áldozat (Szent Gellért), A béke angyala, Fiát sirató (2000-ben). Ezeket az alkotásokat a Vajdaságban (Szabadkán, Topolyán, Zentán), Magyarországon és 2000-ben Hannoverben, az Expo-világkiállításon láthatta a közönség, de a vajdasági magyar kiadványok is gyakorta közölték. Időközben újabb vallásos alkotásai születtek: 1996-ban a Keresztút, amelyet az egyházaskéri templomban, 1999-ben a Majdányi Madonna, amelyet a majdányi templomban helyeztek el.                                                                                                                                                        Makói Madonna

Nemes Fekete Edit életében – számos önálló és csoportos tárlat, rangos díjak után – most a nagy visszatekintés, illetve összegzés ideje következett be, amivel a vajdasági – és azon belül is a szabadkai – kerámiaművészet múlt századi fellendülése válik majd olvashatóbbá és ismertebbé.

Galéria:  Ludasi kis Jézus,  Pogánka, Tojásmadonna                                                                                    

 

                                                                                                                                                                                 

További képek