Hogyan született az Olimpia? – Fábri Péter színdarabja a Kolibri Színházban

Mi előzte meg az Olimpiai játékokat? Kik találták ki és miért? Az aranygyapjas kaland című előadásból kiderül, hogyan szerezte meg Jászón az aranygyapjút, és miként változott a harc a kalandozások során játékká, nemes versengéssé. Az előadást Novák János rendezi, a bemutatót 2019. április 6-án tartják.

A trónbitorló Péliász király, Jolkosz ura, megrémül egy jóslattól: az ifjú Jászón a trónjára tör. Hogy ártalmatlanná tegye, teljesíthetetlennek látszó feladattal bízza meg: hozza el Kolkhiszból a híres aranygyapjút. Jászón ötven társával indul el az Argó nevű hajón. Útjuk veszedelmes sziklák, háborgó örvények, ellenséges népek és csábító szirének között vezet. Kolkhiszban Médea, a király lánya varázslattal segíti a fiatal hőst, aki megszerzi az aranygyapjút. Vígan és épen érkeznek haza Jolkoszba, ahol Jászón lesz a király. Megfogadják, hogy négyévenként összegyűlnek, hogy újra és újra összemérhessék erejüket. Úgy, ahogyan manapság teszik ezt a versenyzők, az Olimpiákon.

Fábri Péter színművéhez Novák János írt zenét, a jelmezeket és a bábokat Orosz Klaudia tervezi; a dramaturg Horváth Péter, a koreográfus Lakatos János, a digitális képeket Kovács Ivó készíti.

A 'csapatépítő utazás'-ként aposztrofált előadásban a Kolibri Színház szinte teljes társulata részt vesz. A főbb szerepeket Fehér Dániel, Alexics Rita, Mészáros Tamás és Tóth József játssza.

Fábri Péter: Az aranygyapjas kaland - csapatépítő utazás

Zene: Novák János

Szereplők:

Emberek

Jolkosziak:

Jászón, az argonauták vezetője Fehér Dániel, Péliász, Jolkosz királya Mészáros Tamás, Polümédé, Jászón anyja Török Ágnes

Argonauták és madarak:

Orfeusz, a dalnok, argonauta Szívós Károly, Orfeusz madarai Rácz Kármen, Rácz Kriszta, Herkules, a hős Kormos Gyula, Hülasz, Herkules barátja Bodnár Zoltán, Thészeusz, királyfi Nizsai Dániel, Kasztór Krausz Gábor, Polüdeikész Ruszina Szabolcs, Argosz, hajóépítő mester Gazdag László, Argó, a hajó Mult István

Kolkhisziak:

Aiétész, Kolkhisz királya, Médea apja Tóth József, Médea, királylány és varázslónő, Hekaté papnője Alexics Rita, Kalkhiopé, Médea testvére Nyakas Edit mv.

Király, királynő:

Amükosz, a bebriszek királya, bokszoló Szanitter Dávid, Hüpszipülé, királynő a nők szigetén Megyes Melinda
 

Istenek, jósok és más lények:

Héra, a házi tűzhely istennője, Zeusz felesége Farkas Éva, Pallasz Athéné, az ész istennője Erdei Juli, Vénusz, a szerelem istennője Tisza Bea, Ámor, a szerelemistennő fia Bárdi Gergő, Poszeidón, a haragvó tengeristen Mészáros Tamás, Boreász, az északi szél Németh Viktória sh., Glaukosz a madárjós, tengeri lény Németh Tibor, Phineusz, a vak jós Tóth József, Pincér, Futár, Szarvas Székely Rozália mv., Érclábú bikák Nizsai Dániel, Krausz Gábor, Sárkány, az aranygyapjú őre Bodnár Zoltán, Egy szerelmes nimfa Vékony Brigitta sh., Bebriszek Balogh Márton sh., Mendel Péter sh., Lemnoszi nők Fehértói Noémi sh., Bartók Borbála sh., Nyakas Edit mv., Hatkezű óriások Kormos Gyula, Szanitter Dávid, Bodnár Zoltán, Hárpiák Székely Rozália mv., Mendel Péter sh., Vékony Brigitta sh., Szirének Megyes Melinda, Bartók Borbála sh., Fehértói Noémi sh., továbbá Anyák és lányok kórusa, Kariatidák, Sárkányfog vetemény, Jolkoszi nép, Kolkhiszi nép, Halak kórusa

Zenészek: Bágyi Balázs/Bordás Zoltán, Bornai Szilveszter, Dóczy Gabriella/Szilágyi Kinga, Kecskeméti Gábor, Tóth Tamás

Dramaturg: Horváth Péter

Jelmez, báb: Orosz Klaudia

Szcenikus: Farkas István

Digitális képek: Kovács Ivó

Koreográfus: Lakatos János

Zenei vezető: Bornai Szilveszter, Kecskeméti Gábor

A rendező munkatársa: Vajdai Veronika

Rendező: Novák János

 

Az előadást 9-11 éveseknek ajánlják!

További előadások: 2019. április 7., 21., 24. 25.

Fotó: Kolibri Bábszínház

További képek