Fény és áhitat
Dunaújváros főterén már több mint tíz éve ott tündököl kortárs építészetünk jeles alkotása, a hatalmas Krisztus Király-plébániatemplom. A harminc méter magas homlokzati toronypárjával messziről hívja látogatóit.
Az Oláh M. Zoltán építész által tervezett 1010 négyzetméter alapterületű templomot kilenc nagyméretű ablak világítja meg, ezáltal a napfény körbeöleli a belső teret. Három ablak a szentély főfaláról árasztja be a napfényt, míg a hajó két oldalfalát három-három nagy ablak töri át.
Az egész ország nagy örömmel ünnepelte a szocialista Sztálinvárosból alakult Dunaújváros pompás térhatású templomának felépítését, amely hosszú éveket vett igénybe a rendszerváltás után, 1992-től a 2008. évi felszentelésig. A nagyméretű ablakok tervezésekor már az építész is színes ólmozott üvegekkel képzelte el a templom nappali megvilágítását és a belső tér művészi díszítését, hasonlóan a hazai modern templomépítészet 1933-ra elkészült legjelentősebb alkotásához, Árkay Aladár és Bertalan városmajori Jézus Szíve-templomához, amelynek varázslatos belső világát Árkayné Sztehlo Lili üvegablakai teremtik meg. Ám Dunaújvárosban 2008-ban, az építkezés befejezésekor – az anyagiak hiányában – erre nem is gondolhattak.
S ekkor jelent meg Isten küldötteként a bajor vállalkozó, Edmund Meiser, aki felajánlotta anyagi segítségét a színes üvegablakok elkészítéséhez, melyet a dunaújvárosi hívek nagylelkű adományai egészítettek ki. Baltási Nándor plébános atya, aki számára a pasztoráció szerves része a magas színvonalú zene- és képzőművészet – amint ezt a pusztaszabolcsi Szent Imre-plébániatemplomban a magyar történelem nagyjait megjelenítő, Szinte Gábor festőművész (1928–2012) tervezte színes üvegablakok és a barokk orgonán előadott hangverseny-sorozatok is igazolnak –, 2016-ban örömmel kereste fel Bráda Tibor Munkácsy-díjas festő- és üvegművészt a dunaújvárosi ablakok elkészítésére szóló megbízással. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel kitüntetett Bráda Tibor eddigi művészi üvegablak-együttesei Tiszaújváros, Törökbálint, Százhalombatta, Kőbánya, Győr templomaiban és mindenekelőtt Sárospatak bazilikájában nagy biztosítékot jelentettek Dunaújváros számára. A művész mélyen átérezte a plébános által megfogalmazott ikonográfiai programot, amely Jézus Krisztus emberi családja nyomán a magyar szent családokat kívánta a 21. század embere elé állítani. Bráda Tibor feleségével, Deák Ilona festőművésszel és művész lányaikkal közösen magas színvonalú, monumentális művészi alkotást valósítottak meg a már behelyezett három szentélyablakon, amelyek püspöki megáldására 2019. május 18-án került sor Edmund Meiser és Dunaújváros polgárainak jelenlétében.
E három pompásan fénylő 4.5 x 7.4 méter nagyságú remekmű a színek harmóniájával, a kompozíciók tisztaságával, a dekoratív formák művészi ritmusával örömteli hangulatot, életet, melegséget lehel a monumentális építészeti térbe. A művész lírai hangvétele mélyen megérinti a templomba belépő embert, és a megjelenített hősök, szentek életpéldájának követésére készteti. Az elkészült ábrázolások és a még csak festményvázlatokon látható további hat színes üvegkép a művészet erejével az Eucharisztia titkában valóságosan jelen lévő Istenhez, minden ember szerető Atyjához emeli a nyitott lelkű látogatót. Ő minden hívő ura és mestere, barátja és tápláléka, orvosa és békessége.
Bráda Tibor Munkácsy-díjas alkotó (1941-1922) és Baltási Nándor plébános
Fotó: Laczkó Izabella -Dunaújvárosi Hírlap