Elég messziről kell indítanom ezt a „történetet”, pontosan negyvenöt év távlatából. Magam is meglepődöm ezen! Vajon milyen és mekkora űrt, netán romhalmazt hagyott bennünk az elrepült, forgószélként távozó idő, amelynek töredékeiből újra vissza kell építenünk valamit, ami „végképp” elveszett? Vagy mégsem?
Kalán Viktória és Tomecz Dániel kiállítása a Resident Art galériában - 2026. május 28. – június 27.
A Deák Erika Galériában mutatja be Barabás Zsófi (1980, Budapest) negyedik egyéni kiállítását, amely új festményeit és szobrait foglalja magában.
A Csendkirály cím egy gyermekkori játékot idéz: aki a legtovább hallgat, az győz. A csendért a jutalom jár. A hallgatás pedig stratégia a túléléshez.
A közel húsz éve működő Lollipop Factory mára megkerülhetetlen helyszíne lett a budapesti divat- és szubkultúrának. Alkotói tér, ahol a divat, a zene, a vizuális kultúra és a művészet természetesen kapcsolódik össze. Az új időszak legelső eseménye rögtön a közepébe vág: Patrick Lőwenberger önálló tárlata egy antropológiai mélyfúrás.
Nem tudom, ki mennyire ismeri Vinczeffy László Erdély keleti végeiről származó, szülőföldjéhez a nehéz, az elviselhetőbb, majd mostanság a könnyebb körülmények között is ragaszkodó képzőművész munkásságát, életútját, több mint ötvenéves alkotói pályáját, amelynek e pillanatban csak az összetartó csúcsait láthatjuk az utolsó néhány év festészeti és szobrászati termésének tükrében?
Gaál József évtizedek óta az ábrázolhatóságra mint a konstrukció és dekonstrukció határait feszítő festészeti megközelítésre koncentrál. Legújabb kiállítása a Godot Galériában nyílik meg.
"A képek némák, de ha jól kérdezzük őket, válaszolnak. Beszélhetnek az alkotójukról, a létrehozásuk szándékairól, de beszélhetnek önmagukról, rejtett belső életükről, titkaikról is." (Krajcsovics Éva)
Eddig lappangó Vajda-kollázzsal és kortárs alkotók munkáival nyit újra a szentendrei Vajda Múzeum.
Minden kiállításnak több rétege van; mind a létrejöttét, mind az üzenetét, küldetését tekintve. Különösen érvényes ez a kijelentés Siklódy Ferenc Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka című kiállítására, hiszen egyszerre kortárs és történeti, individuális és közösségi; egyszerre érvényesülnek muzeológiai és kurátori-műélvezeti szempontok.